Kiválasztott nyelv
    HU - Magyar
    Váltásnál az adott nyelven elérhető információk jelennek meg.
  • EN - English
Hallgatói fiók

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

KVIK

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
KVIK
KVIK
Európai elhízás elleni nap

Idén május 15-én kerül megrendezésre az Európai elhízás elleni nap, melynek fő célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet erre a globális szintű problémára, ugyanis egy 2020-ban megjelent, 18 európai ország adatait elemző friss tanulmány becslése szerint az elhízás gyakorisága 2037-ben éri majd el a csúcsát, a korábbi, 2016-os átlagos 25%-ról 31%-ra fog növekedni (a 20-84 évesekre vonatkoztatva) [1].

Megdöbbentő tények


  • Az 1975-ös adatokhoz képest az elhízás gyakorisága közel háromszorosára nőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján [2], ugyanakkor a gyermekek és serdülők esetén (5-19 évesek) tízszeres ez a növekedés [3].
  • 2019-ben 38 millió volt a túlsúlyos és elhízott, 5 év alatti gyermekek száma világviszonylatban [2].
  • Az EU-ban a túlsúly és elhízás átlagosan közel 3 évvel csökkenti a várható élettartamot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint [14].
  • A magyar felnőttek 2/3-a túlsúlyos vagy elhízott, továbbá minden ötödik kisiskolás gyermek számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adatai alapján [16].
  • Számos tanulmány igazolta, hogy a magasabb testtömeg-indexszel rendelkezők COVID-fertőzés esetén nagyobb eséllyel kerülnek kórházba, illetve nagyobb arányban van szükség intenzív osztályos ellátásra, valamint a gépi lélegeztetésre, mint a normál testalkatúak esetében [4].
  • A rendelkezésre álló evidenciák alapján elmondható, hogy azokban az országokban, ahol a lakosok keveset mozognak és sok feldolgozott élelmiszert fogyasztanak, nagyobb az esélye a COVID-19 fertőzésből adódó halálozásnak [4].

Az elhízás

egy olyan betegség, mely abnormális vagy nagymértékű zsírfelhalmozódással jár, ami számos ún. nem fertőző betegség kialakulási kockázatát növeli, valamint a legújabb adatokra hivatkozva, a Globális Elhízás Fórum (GOF) deklarációja szerint szignifikánsan rontja a COVID-19 fertőzés kimenetelét is [6].

Az elhízás mértékének megállapítására a testtömeg-index (Body Mass Index – BMI) a legáltalánosabban alkalmazott mutató. A testtömeg-index kiszámítása úgy történik, hogy a kilogrammban mért testtömeget elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével [2].

Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása alapján felnőttek esetén túlsúlyosnak számít az, akinek a testtömeg-indexe 25 kg/m2 vagy e feletti, elhízottnak, ha 30 kg/m2 vagy e feletti az érték. A gyermekkori elhízás megállapítására szolgáló definíciók nem egységesek. Az 5 év alatti gyermekek és az 5-19 év közötti gyermekek és serdülők esetén a növekedés, fejlődés miatt a testtömeg-index értékelése is eltér a felnőttekétől, csak a megfelelő életkorra, nemre vonatkoztatott, ún. BMI referencia-percentilisek alkalmazásával végezhető [7].

Az elhízás mértékének jellemzésére alkalmazott hasznos mutató a derék/csípő körfogat aránya, melynek segítségével a hasi zsírfelhalmozódásra lehet következtetni. Az ún. „alma típusú” vagy hasra lokalizálódott elhízással rendelkezők esetén bizonyítottan nagyobb a szívbetegségek kockázata. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (International Diabetes Federation) ajánlása szerint európai népesség esetében a centrális elhízással járó kockázatok már akkor jelentkeznek, ha a derékbőség férfi esetén > 94 cm, nő esetén > 80 cm [11].

Miért leszünk túlsúlyosak vagy elhízottak?


Alapvetően az energiaegyensúly felbomlása vezethet túlsúlyhoz vagy elhízáshoz, azaz, ha a szükséglethez képest nagyobb energiabevitel (kalóriadús étkezések), a zsírban és a hozzáadott cukorban gazdag étkezések és a fizikai aktivitás mértéke (energiafelhasználás) nincs összhangban, vagyis, hogy sokat eszünk és sokat ülünk, de keveset mozgunk és nem sportolunk [2].

Milyen következményei vannak a túlsúlynak vagy elhízásnak?


A túlsúly és elhízás a világviszonylatban is fő halálozási okként szereplő szív- és érrendszeri megbetegedéseknek (főként a szívbetegségeknek és a sztróknak) az egyik fő rizikófaktora, valamint a cukorbetegségnek, a degeneratív ízületi betegségeknek és néhány daganattípusnak (mint a méhtest-, mell-, petefészek-, prosztata-, máj-, epehólyag-, vese- és vastagbélrák) is. A BMI növekedésével az említett betegségek kockázata is nő [2].

Az elhízott gyermeknek nagyobb az esélye a felnőttkori elhízásra, az idő előtti halálozásra és bizonyos fogyatékosságok kialakulására. Az elhízott gyermekek légzési nehézségekkel küzdhetnek, nagyobb a kockázata a csonttöréseknek, a magasvérnyomás-betegség és az inzulinrezisztencia kialakulásának (ami a cukorbetegség „előszobája”), a pszichológiai következményeknek, valamint a szív- és érrendszeri betegségek korai markerei megjelenésének [2]. Tanulmányok igazolták, hogy függetlenül attól, hogy egy túlsúlyos gyermek testsúlya rendeződik, esetében a későbbiekben még így is nagyobb lesz az esélye a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának, mint egy normál testsúllyal rendelkező gyermeknek [8].

Mit együnk?

Az egészséges táplálkozás irányelveit a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége az OKOSTÁNYÉR® útmutatójával szemlélteti, mely segítséget nyújt a felnőttek és gyermekek számára is a napi étrendtervezéshez. Az energiaigény-kalkulátor, a BMI-kalkulátor és az ételadagolás is támpontot adnak az optimális energiaegyensúly kialakításához [9].

Az elhízás témájában íródott, legfrissebb hazai szakmaközi ajánlás szerint a fogyáshoz tartósan negatívenergia-egyensúlyt, célszerűen napi 500-750 kcal deficitet kell kialakítani, tehát az energiaszükséglet kb. 30%-át [12].

Tartós testtömegcsökkenés elérése érdekében, egyénre szabott étrend kialakításához kérd dietetikus vagy táplálkozástudományi szakember segítségét! Amennyiben valamilyen krónikus betegségben szenvedsz, kérd ki kezelőorvosod tanácsát!

Életmódunk a járványügyi helyzet tükrében


A járványügyi helyzet élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatásait feltérképező, 2020 májusában végzett magyarországi felmérés adatai szerint pozitívumként említhető, hogy jobban odafigyelünk, mit veszünk és milyen alapanyagokból, hogyan főzünk, illetve miként állítjuk össze az étrendünket. Negatívum, hogy a lakosság egészét tekintve jelentősen mérséklődött a fizikai aktivitás, amely – mivel az adagok nagyságán nem változtattunk – az energiamérleget pozitív irányba tolta el. Az önbevalláson alapuló adatok alapján a kutatásban résztvevők negyede hízott, elsősorban a nők, viszont csak minden tizedik fogyott, ezek között említhetők elsősorban a fiatalok, a fővárosban élők és az egészségtudatosak. Az átlagos testtömegnövekedés 1 kilogramm volt a karantén addig eltelt két hónapja alatt [10].

Mennyit mozogjunk?

Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb, fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásában külön kitér az egyes korcsoportokra, illetve a terhesség alatti/utáni időszakra, a krónikus betegségekben szenvedőkre, valamint a fogyatékossággal élőkre is. Az ajánlás felnőtteknek (18-64 évesek) hetente 150-300 perc közepes intenzitású, vagy 75-150 perc erőteljes intenzitású edzést javasol, illetőleg ezzel egyenértékű közepes és erőteljes mozgást kombináló edzést [13].

A gyermekek, serdülők számára (5-17 évesek) legalább 60 perc közepes vagy erőteljes intenzitású edzést javasol naponta.

Az 5 év alatti gyermekek számára külön ajánlásba foglalták a javaslatokat, ebben részletesen foglalkoznak a fizikai aktivitáson túl a képernyő előtt töltött idővel és hogy milyen időtartamú, jó minőségű alvásra van szükség [15].

A felnőttkori elhízás kezelésére kidolgozott Európai páciensközpontú ajánlások szerint a heti 300 perc közepes intenzitású állóképességi edzés, vagy 150 perc nagyobb intenzitású edzés már elegendő a hasi zsír mobilizálásához. A séta az egyik legjobb „edzés”, akár a normál, akár a túlsúlyos vagy elhízott személyeknek, mivel nem igényel különleges felszerelést, bárhol végezhető. Az adott személy határozhatja meg az intenzitást, azt, hogy lejtőn felfelé vagy lefelé gyalogol, illetve, hogy esetlegesen hóban vagy homokban végzi-e az edzését. A túlsúlyosak számára kezdetben napi 30 perc gyaloglás megfelelő lehet, legalább heti 5 napon keresztül, majd ez az időtartam tovább növelhető. A fizikai aktivitás kombinálható 2-3 kör erősítő edzéssel legalább heti 2 alkalommal, mely 8-10, nagy izomcsoportra fókuszáló gyakorlatot kell, hogy tartalmazzon. Az elhízottak számára ajánlható az úszás, az aquafitnesz, a Nordic walking (skandináv gyaloglás), a kerékpározás, a tánc, a dzsúdó, a sífutás, a golf, a túrázás, az asztalitenisz, valamint az erősítő és kardióedzés felügyelet mellett végezve [5].

Tartós testtömegcsökkenés elérése érdekében, egyénre szabott mozgásprogram kialakításához kérd orvos és szakember segítségét!

A krónikus betegségek (mint a szív-és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, a daganatok) kialakulásának megelőzésében az egészséges táplálkozás mellett ugyanúgy fontos a megfelelő fizikai aktivitás is, továbbá a káros szenvedélyek, mint az alkoholfogyasztás és dohányzás kerülése. A magasabb testtömeg nem csak esztétikai kérdés, ugyanakkor normál testtömeggel rendelkezők is lehetnek betegek. A cél tehát egy olyan életmód kialakítása, melyben a megelőzésre és az egészségünk megőrzésére törekszünk életünk végéig.

[1]  Janssen, F., Bardoutsos, A., & Vidra, N. (2020). Obesity Prevalence in the Long-Term Future in 18 European Countries and in the USA. Obesity facts, 13(5), 514–527.

[2]  Obesity and overweight. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/obesity-and-overweight

[3]  Tenfold increase in childhood and adolescent obesity in four decades: new study by Imperial College London and WHO. (2017). Saudi Medical Journal, 38(11), 1162–1163.

[4]  COVID-19 and Obesity: The 2021 Atlas, The cost of not addressing the global obesity crisis, https://www.worldobesityday.org/assets/downloads/COVID-19-and-Obesity-The-2021-Atlas.pdf

[5]  Durrer Schutz, D., Busetto, L., Dicker, D., Farpour-Lambert, N., Pryke, R., Toplak, H., Widmer, D., Yumuk, V., & Schutz, Y. (2019). European Practical and Patient-Centred Guidelines for Adult Obesity Management in Primary Care. Obesity facts, 12(1), 40–66.

[6]  http://elhizastudomany.hu/newsite/wp-content/uploads/2021/04/Obesitologia-Hungarica-2021-19-Supplementum-1-S1-S16.pdf

[7]  http://www.gyermekorvostarsasag.hu/upload/gyermekorvostarsasag/document/referencia_gorbek_2006.pdf

[8]  https://ogyei.gov.hu/dynamic/megjelent%20pdf%202019%20majus.pdf

[9]  http://www.okostanyer.hu/okostanyer-felnott/

[10] http://tetplatform.hu/wp-content/uploads/2020/12/Koronavirus_es_eletmod_TET_Platform_feher_konyv.pdf

[11]  Alberti, K. G., Zimmet, P., Shaw, J., & IDF Epidemiology Task Force Consensus Group (2005). The metabolic syndrome--a new worldwide definition. Lancet (London, England), 366(9491), 1059–1062. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(05)67402-8

[12] https://egeszsegprogram.eu/content/kozerdeku-adatok/pdf/publikaciok/orvosi_hetilap_az_elhizas_kezelese_es_megelozese_taplalkozas_testmozgas_orvosi_lehetosegek_2021.pdf

[13]  World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour. https://bjsm.bmj.com/content/54/24/1451

[14]  Health at a Glance: Europe 2020. https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/82129230-en.pdf?expires=1620377901&id=id&accname=guest&checksum=8686C373C0A4927FD2056E6F70C83151

[15]  Guidelines on physical activity, sedentary behaviour and sleep for children under 5 years of age. https://www.who.int/publications/i/item/9789241550536

[16]  https://ogyei.gov.hu/otap_2014

Összeállította Dr. Gódor-Kacsándi Anna, KVIK Vendéglátás Tanszék


Érdekes volt? Olvasd el a többi írást is!

>> Vissza az Egészségsarok oldalra!