Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

A kar jogelődje a Pest-Budai Kereskedelmi és Iparkamara által 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia volt. Bár időközben többször is történtek kísérletek arra, hogy az úgynevezett felső kereskedelmi iskolából (amely mai értelemben középfokú iskola volt) főiskolát hozzanak létre, ezek sikertelennek bizonyultak, azonban az intézmény megalapítása így is úttörő jellegűnek számított a régióban, sőt az Osztrák-Magyar Monarchia területén is. Az Akadémia épülete eklektikus stílusban készült Czigler Győző tervei alapján, aki egyebek mellett a Széchenyi Gyógyfürdő épületét is tervezte. Az építkezés helyéül a főváros az Alkotmány utcai helyszínt jelölte ki, mely a mai napig karunk főépületeként működik. 1899-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémia is az Alkotmány utcai épületbe költözött, azonban szervezetileg és követelményrendszerét tekintve elkülönült a Pesti Kereskedelmi Akadémiától. 

A két világháború között a felső kereskedelmi iskolán kívül különböző felsőfokú szaktanfolyamokat is indítottak. 1939-től az intézmény kereskedelmi középiskolaként működött, 1962-ben alakult meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Felsőfokú Szakiskola, amely a főiskolai képzés elődjének tekinthető. A szakiskolában kereskedelmi és vendéglátóipari szakokon folyt az oktatás, nappali, esti és levelező tagozaton, majd később az idegenforgalmi ágazat is választhatóvá vált a vendéglátóipari szakos hallgatók számára. Fontos szerepet játszottak mindkét szakon a nyári és az évközi vállalati gyakorlatok. 

A BGE KVIK jogelőd intézménye, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola végül 1969-ben jött létre az Elnöki Tanács 1969. évi 26. törvényerejű rendeletével. A főiskolának két kara volt: a Kereskedelmi Kar és a Vendéglátó Kar, ennek megfelelően kereskedelmi és vendéglátóipari szakok indultak. 1974-től az idegenforgalom iránt érdeklődők a második évtől induló fakultatív képzés keretében az átlagosnál részletesebb és összetettebb idegenforgalmi képzésben részesülhettek, de az önálló idegenforgalmi és szálloda szak csak 1990-ben jött létre. 1975-ben a főiskolán megalakult a Pedagógia Tanszék, így a pedagógusképzéssel együtt a szakoktatók képzése is elindulhatott. 

1992-ben az intézmény neve Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolára változott, mert ekkorra már a Turizmus Tanszék is önálló szakmai egységgé nőtte ki magát a főiskolán belül. A főiskola történetében újabb változás 2000-ben történt, amikor a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola egyesülésének eredményeként megalakult a Budapesti Gazdasági Főiskola, amely a legnagyobb számú hallgatóval rendelkező főiskola volt abban az időben Magyarországon. A Budapesti Gazdasági Főiskola részére az oktatási miniszter 2010-ben a Felsőoktatási Minőségi Díj kitüntetést adományozta, majd a minőségi oktatásért tett erőfeszítések elismeréseként 2016-ban az intézmény egyetemi rangot kapott és azóta alkalmazott tudományok egyetemeként működik.  

Célunk és küldetésünk mind a hazai, mind a külföldi érdeklődők számára vonzó, egész Európára kiterjedő hálózattal rendelkező intézmény létrehozása és fenntartása, amely vezető szerepet foglal el a gazdasági és társadalomtudományok oktatásában, valamint az ezekhez kapcsolódó területeken is. Kínálatunkban egyaránt megtalálhatók felsőoktatási szakképzési, alap- és mesterképzési, valamint felnőttképzési programok mind magyar, mind idegen nyelven. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem széles körű kapcsolatrendszerének köszönhetően több mint 200 oktató-kutatóintézménnyel alakított ki együttműködést mintegy 40 országban, beágyazottságánál fogva ezen együttműködési hálózat részét képezi a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar is. 

A karunkra jelentkezők a felsőoktatási szakképzésben két (turizmus-vendéglátás, kereskedelem és marketing), közgazdász alapképzésben két (kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás) szakon, bölcsészettudományi alapképzésben egy (közösségszervező), pedagógiai alapképzésben egy (szakoktató), a mesterképzésben pedig három szakon (ellátásilánc-menedzsment, turizmusmenedzsment, közgazdásztanár) kezdhetik meg tanulmányaikat.  Évente mintegy ezerötszáz új elsőéves lépi át az alma mater kapuját, átlagos hallgatói létszámunk eléri az ötezer-háromszázat, így a hazai közgazdasági felsőoktatásban a legnagyobbak között tartanak számon minket. Közel 150, szakmailag elismert oktató segíti a hallgatókat tanulmányaik során. 

Karunk gazdag infrastrukturális hátteret alakított ki: a modern technikai eszközökkel rendelkező előadók és szemináriumi termek, a gazdagon felszerelt tankonyhák, tanéttermek, hallgatói és kutatólaboratóriumok, könyvtárak, kollégium és szakkollégium a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátításához járulnak hozzá szolgáltatásaikkal, emellett a hallgatói és oktatói közösségi élet is komoly hagyományokkal rendelkezik a karon. Közös kari kirándulások, kari napok, a szakkollégium, a Tourism Club of BGE, a HÖK és az AIESEC helyi tagjainak munkája segítik a hallgatói és oktatói „otthonérzet” kialakítását és ápolását.

A karon oktatott valamennyi szakra a gyakorlatorientáltság jellemző, a kar gyakorlati háttere rendkívül erős. Hallgatóink nemcsak a szemináriumokon ismerkednek meg a szakma megoldandó kérdéseivel, de kapcsolatba kerülnek kis-, közepes és nagyvállalkozásokkal, kereskedelmi és szállodaláncokkal, ahol valós üzleti környezetben sajátíthatják el a szakma gyakorlati fogásait, kötelező szakmai gyakorlatukat pedig vezető hazai, illetve nemzetközi cégeknél tölthetik itthon, vagy akár külföldön is. Az oktatást számos egyedi, hallgatói élményközpontú oktatási megoldással is támogatjuk: szimulációs gyakorlatokkal, tanéttermi, tankonyhai, laboratóriumi gyakorlatokkal, önálló kreatív hallgatói projektekkel, terepgyakorlatokkal, nem egyszer nemzetközi környezetben is. A kereskedelem és marketing, valamint a turizmus-vendéglátás alapképzéseket jelentős szakmai partnereink közreműködése mellett duális formában is indítjuk és mindent megteszünk azért, hogy ez a jövőben is így maradjon.

Kiemelt szerepet szentelünk a hallgatók mobilitásának. Számos külföldi egyetemmel állunk szoros kapcsolatban. Hallgatóinkat arra ösztönözzük, hogy tanulmányaik során vegyenek részt rövidebb vagy hosszabb külföldi részképzésben, nyári szakmai gyakorlaton. Kettősdiploma-megállapodásaink is vonzó lehetőséget kínálnak hallgatóinknak.

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem elkötelezett a fenntartható fejlődés elvei iránt, így minden területen, de különösen oktatási-kutatási tevékenységében törekszik a szemléletformálásra. Ennek szellemében a karon zajló képzések mindegyikében kiemelt szerepet szánunk a fenntarthatóságnak, szinte valamennyi tantárgy integráns része az a témakör. Kutatási témáink között is megtalálhatók a fenntartható fejlődés széles tárgykörén belül a képzésekhez kötődő részterületek annak érdekében, hogy bővüljenek a szakterület tudományos ismeretanyagai, hogy erősítsék a téma iránti hallgatói érzékenységet és segítsék a tágabb értelemben vett társadalom szemléletformálását. Emellett a karról mind az akadémiai, mind a támogató szervezet részéről többen tagjai az egyetemi Fenntarthatósági Hálózatnak, melynek deklarált célja a BGE polgárainak támogatása, hogy minél többet tegyenek egy zöldebb, élhetőbb kampusz és környezeti struktúra létrehozásáért és fenntartásáért.