Kiválasztott nyelv
    HU - Magyar
    Váltásnál az adott nyelven elérhető információk jelennek meg.
  • EN - English
Hallgatói fiók

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

KVIK

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
KVIK
KVIK

Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (UN) 2017-ben május 20-át nyilvánította a méhek világnapjának, majd ezt követően először 2018-ban került megrendezésre ez az esemény. A dátum apropója, hogy 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, Anton Janŝa, akinek munkásságára emlékezve az alábbiakban röviden bemutatásra kerül néhány méhészeti termék [1]. A méhek szerepét is fontos hangsúlyozni ezen a napon, hiszen amellett, hogy nekik köszönhetjük a különböző méhészeti termékeket, az Európai Bizottság (EC) adatai szerint a mézelő méhek felelősek mind a termények 80 százalékának, mind a vadon élő növényeknek a beporzásáért is Európában [2]. Felbecsülhetetlen munkájuk miatt a Földfigyelő Intézet (EI) hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította őket. Sajnos azonban számuk egyre csökken, főként a növényvédőszerek kontrollálatlan használata, az erdőirtások és a virágos növények hiánya miatt, ezért már évekkel ezelőtt a veszélyeztetett fajok közé sorolták őket [3].

Méz

A méz a virágok nektárjának és a növényi nedveknek a méhek által átalakított terméke. Fő összetevői a szénhidrátok, elsősorban a fruktóz és a glükóz, továbbá 25 különféle oligoszacharid. Kis mennyiségben fehérjéket, enzimeket, aminosavakat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, vitaminokat, aromaanyagokat és polifenolokat is tartalmaz [11]. Érdekesség, hogy barlangrajzok alapján feltehetően már 8000 évvel ezelőtt használta az emberiség a mézet [21].

Alkalmazása leginkább talán a megfázásos, köhögéssel járó megbetegedések alkalmával merül fel leggyakrabban. Természetes köhögéscsillapító hatása miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ajánlja a mézfogyasztást, továbbá az Amerikai Gyermekorvos Társaság szintén elismeri ezirányú hatásait [22]. (Fontos, hogy 1 éven aluli gyermekek számára fogyasztása a botulizmus kockázata miatt tilos!)

Antibakteriális, azaz baktériumellenes hatását viszkózus tulajdonsága, nagy cukortartalma, hidrogén-peroxid tartalma és savassága (az alacsony pH) biztosítja. Újabban a metil-glioxál és defenzin-1 összetevőit is fontos baktériumellenes összetevőkként tartják számon [23]. A különféle típusú mézek vírusellenes hatása az adott méz ozmotikus tulajdonságának, a természetesen alacsony pH-nak és számos egyéb természetes összetevő jelenlétének (mint a hidrogén-peroxid, fenolsavak, flavonoidok és a lizozim) köszönhető [20].

A méz többféleképpen is hozzájárul a bélflóra egészségéhez, ugyanis egyrészt probiotikus baktériumokat (jótékony bélbaktériumokat) tartalmaz (elsősorban a lactobacillus- és bifidobacterium-törzsekből származókat), másrészt oligoszacharidjai prebiotikus hatásúak, azaz elősegítik a jótékony bélbaktériumok (probiotikumok) szaporodását [5],[10].

Tápanyagtartalmát tekintve elmondható, hogy 1 evőkanál méz (~30 g) energiatartalma közel 100 kcal, szénhidráttartalma pedig 24 g. A fogyasztásra javasolt mennyisége 15 éves kor felett naponta maximum 20-30 gramm [5].

A glikémiás indexe (ami azt mutatja meg, hogy a méz az elfogyasztást követően milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintet a glükózhoz képest) tág határok között mozog (GI 32-85) egyes tanulmányok alapján, értéke ugyanis attól függ, hogy milyen növényből származik [11]. Az alacsony glikémiás indexszel rendelkező élelmiszerek lassabban emelik a vércukorszintet (0-55 közötti értékűek) és ezáltal hosszabb ideig tartó teltségérzetet okoznak, ugyanakkor fontos azt is figyelembe venni, hogy mennyit eszünk az adott élelmiszerből. Az elmondottak alapján tehát hiába léteznek alacsonyabb glikémiás indexszel rendelkező fajták, a méz esetében is a mértéktartó fogyasztás javasolható! Az Egészségügyi Világszervezet jelenleg aktuális ajánlása szerint a szabad cukor a napi energiabevitel legfeljebb 10 %-át tegye ki (2000 kalóriás étrend esetén ez napi 50 gramm cukornak felel meg, azaz körülbelül 12 teáskanál cukor bevitelét jelenti). A legkönnyebben úgy lehet csökkenteni a cukorfogyasztást – függetlenül attól, hogy mézet vagy cukrot használunk –, ha étel-, illetve italkészítéshez minél kevesebb cukrot, szirupot, mézet használunk fel, továbbá minél kevesebb előre csomagolt és feldolgozott élelmiszert fogyasztunk. A túlzott cukorfogyasztás megnövelheti többek között a túlsúly és elhízás kialakulásának rizikóját és rossz hatással lehet a szénhidrátanyagcserére is [27].

A méz fogyasztása 1 éven aluli gyermek számára a botulizmus miatt tilos, ugyanis a méz olykor szennyeződhet a Clostridium botulinum nevű kórokozó spórájával! Méhcsípés-allergia és pollenallergiák esetén sem javasolt [5]!

Amennyiben valamilyen gyógyszert vagy gyógynövényeket, étrend-kiegészítőket szedsz, tanácsos kikérni a kezelőorvos javaslatát, mivel a méz befolyásolja egyes gyógyszerek hatását [16]!

Propolisz

A propolisz olyan gyantás, sárgásbarna színű, ragadós anyag, amelyet a méhek a kaptárak tömítésére és fertőtlenítésére használnak. Eredetét tekintve elmondható, hogy a növények rügyeiből és egyéb növényi nedvekből származik. A propolisz főleg gyantát tartalmaz, illetve viaszt, illóolajokat, pollent és egyéb szerves anyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és enzimeket [4]. A kutatók több, mint 300 összetevőt azonosítottak a propoliszban, ezek többsége a polifenolokhoz tartozik [6]. 

A leginkább kutatott előnyös hatásai között említhetők, hogy mikrobaellenes, sebgyógyító, szívvédő hatású, valamint hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez [14]. Egészségügyi hatásait leginkább állatkísérletekben és sejtes kísérletekben vizsgálták. Fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) 2010-ben kiadott állásfoglalása szerint – kellően kivitelezett humán vizsgálatok hiányában – nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az egyes előnyös egészségügyi hatásokra vonatkozóan [24].

Propolisz-allergiásoknak, illetve azoknak, akik a mézre és a méhekre allergiások, nem ajánlott [6]! A dermatitiszes (a bőr gyulladásos megbetegedése) személyek 1,2-6,6 %-a érzékeny a propoliszra, így esetükben is fontos az óvatosság, mindenképpen kérjék ki a kezelőorvos tanácsát! A propolisz szintén befolyásolja egyes gyógyszerek hatását, ezért, ha gyógyszereket vagy gyógynövényeket és étrend-kiegészítőket szedsz, kérd ki a kezelőorvosod tanácsát [17]!

Méhpempő

A méhpempő fehér, viszkózus gélszerű anyag, mely a fiatal dolgozó méhek garatmirigyében termelődik. Összetételét tekintve vizet, fehérjéket, szénhidrátokat, lipideket, ásványi sókat és vitaminokat tartalmaz. Modern analitikai eljárásokkal ez idáig 185 szerves összetevőt sikerült azonosítani [4].

Potenciális egészségügyi hatásai elsősorban különleges fehérjéinek, valamint zsírsavainak köszönhetők [7]. Lehetséges kedvező hatásai között említhető, hogy mikrobaellenes, tumorellenes, májvédő, előnyösen befolyásolhatja a szervezet immunreakcióit, koleszterinszint-csökkentő, antioxidáns és a cukorbetegség kialakulása ellen nyújthat védelmet [8]. Az említett hatásokat többnyire állatkísérletes vagy kémcsőben végzett vizsgálatokkal sikerült igazolni, de egyelőre kevés humán adat áll rendelkezésre. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal 2011-es állásfoglalása szerint ezért nincs elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a méhpempő jótékony egészségügyi hatással rendelkezik [13].

Konkrét javaslat a fogyasztásra vonatkozóan az előzőekben leírtak miatt nincsen. A jelenlegi vizsgálati eredmények alapján azonban elmondható, hogy 300-6000 mg napi fogyasztás esetén tapasztaltak pozitív hatásokat [7].

Azoknak, akik allergiások a méhcsípésre, pollenekre vagy egyéb környezeti allergénre, a méhpempő fogyasztása nem javasolt! Gyógyszerszedés és gyógyhatású készítmény vagy étrend-kiegészítő szedése esetén kérd ki kezelőorvosod véleményét, mivel a méhpempő befolyásolja egyes gyógyszerek hatását [18]!

Virágpor

Minden virágzó növénynek jellegzetes virágpora van, a virágpor beltartalmi paramétereit befolyásolja az, hogy milyen növényből származik, melyik évszakban gyűjtötték, ezenkívül meghatározó szerepe van a klímának, a környezetnek és a növény korának is. Több, mint 250 biológiailag aktív anyagot tartalmaz, köztük fehérjéket, szénhidrátokat, lipideket, zsírsavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket és antioxidánsokat [12].

Kedvező hatásait többek között a fenolsav és flavonoid összetevőinek köszönheti, amelyek gyulladásellenes hatásúak lehetnek, továbbá a benne lévő fitoszterol és linolsav potenciális daganatellenes hatását is igazolták, poliszacharidjai pedig serkenthetik az immunrendszer működését [19]. A kutatások többsége elsősorban mikrobaellenes, gyulladásellenes, antioxidáns és antimutagén tulajdonságait vizsgálta [20].

Pollenallergia esetén nem javasolt! Gyógyszerszedés vagy gyógyhatású készítmény, étrend-kiegészítő szedése esetén kérd ki kezelőorvosod véleményét, mivel egyes gyógyszerek hatását befolyásolja [15]!

A méhészeti termékek hatását jelenleg is vizsgálják a COVID-19 kapcsán. Előzetesen elmondható, hogy ezek a természetes eredetű anyagok ígéretesek lehetnek a megelőzésben és a terápiában is, azonban még további vizsgálatok szükségesek ennek igazolására [9],[20].

Jól látható, hogy a már ősidők óta fogyasztott természetes termékek esetén sem feltétlenül bizonyított a médiában, cikkekben sokszor emlegetett gyógyhatások jelentős része, illetve az is előfordul, hogy kevés a humán vizsgálati eredmény. Alkalmazásuk sok esetben népgyógyászati megfigyelésen alapul. Fontos kiemelni, hogy nincs egyetlen olyan élelmiszer vagy étrend-kiegészítő sem, amely önmagában a szervezetünk számára szükséges valamennyi tápanyagot optimális mennyiségben vagy arányban tartalmazná, illetve ellensúlyozni tudná az alapvetően rossz táplálkozásunkat vagy életmódunkat. Amennyiben fogyasztásuk mellett döntünk, legyünk körültekintőek a termék vásárlását és alkalmazását illetően is. Fennálló betegség, gyógyszeres terápia vagy étrend-kiegészítők szedése esetén minden esetben kérjük ki kezelőorvosunk véleményét!

Tudatos vásárlóként, ha valóban hamisítatlan magyar mézet szeretnél vásárolni, keresd a Magyarország kontúrját hatszögletű méhsejtekkel ábrázoló üveget, melynek közepét egy méh és a 130 éves Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) emblémája díszíti [25]. Kiskertedben Te is sokat tehetsz a méhekért, ha betartod a felelős növényvédőszerhasználat szabályait és szállást, ún. rovarhotelt, továbbá méhlegelőt biztosítasz számukra. Szorgos munkájuk eredményét a kerted is meghálálja.

Szómagyarázat


oligoszacharid: Olyan szénhidrátok, melyek néhány számú egyszerű cukor egységből állnak.

metil-glioxál: A mézben természetes formában megtalálható baktériumellenes hatású anyag.

defenzin-1: A méhek által termelt fehérje, mely baktériumellenes hatású.

szabad cukor: Melyet a gyártók, a szakácsok vagy a fogyasztók adnak hozzá az élelmiszerekhez/ételekhez, valamint amelyek természetes módon fordulnak elő a mézben, a szirupokban, gyümölcslevekben és gyümölcslé-koncentrátumokban.

[1]  https://www.mosthallottam.hu/termeszet/mehek-vilagnapja/

[2]  https://ec.europa.eu/food/animals/live_animals/bees_en

[3]  https://www.sciencetimes.com/articles/23245/20190709/bees-are-the-most-important-living-being-on-earth.htm

[4]  Pasupuleti, V. R., Sammugam, L., Ramesh, N., & Gan, S. H. (2017). Honey, Propolis, and Royal Jelly: A Comprehensive Review of Their Biological Actions and Health Benefits. Oxidative medicine and cellular longevity, 2017, 1259510.

[5]  https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2019/01/taplalkozasi_akademia_hirlevel_2019_01_mez.pdf

[6]  https://www.healthline.com/health/propolis-an-ancient-healer#healing-compounds

[7]  https://www.healthline.com/nutrition/royal-jelly

[8]  Collazo, N., Carpena, M., Nuñez-Estevez, B., Otero, P., Simal-Gandara, J., & Prieto, M. A. (2021). Health Promoting Properties of Bee Royal Jelly: Food of the Queens. Nutrients, 13(2), 543.

[9]  Ali, A. M., & Kunugi, H. (2021). Propolis, Bee Honey, and Their Components Protect against Coronavirus Disease 2019 (COVID-19): A Review of In Silico, In Vitro, and Clinical Studies. Molecules (Basel, Switzerland), 26(5), 1232.

[10]  Luchese, Rosa & Prudencio, Edlene & Guerra, André. (2017). Honey as a Functional Food. 10.5772/67020.

[11]  Bogdanov, S., Jurendic, T., Sieber, R., & Gallmann, P. (2008). Honey for nutrition and health: a review. Journal of the American College of Nutrition, 27(6), 677–689.

[12]  https://www.healthline.com/nutrition/bee-pollen

[13]  https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2011.2083

[14]  Braakhuis A. (2019). Evidence on the Health Benefits of Supplemental Propolis. Nutrients, 11(11), 2705.

[15]  https://medlineplus.gov/druginfo/natural/78.html

[16]  https://medlineplus.gov/druginfo/natural/738.html

[17]  https://medlineplus.gov/druginfo/natural/390.html

[18]  https://www.drugs.com/mtm/royal-jelly.html

[19]  Rzepecka-Stojko, A., Stojko, J., Kurek-Górecka, A., Górecki, M., Kabała-Dzik, A., Kubina, R., Moździerz, A., & Buszman, E. (2015). Polyphenols from Bee Pollen: Structure, Absorption, Metabolism and Biological Activity. Molecules (Basel, Switzerland), 20(12), 21732–21749.

[20]  Lima, WG, Brito, JCM, da Cruz Nizer, WS. Bee products as a source of promising therapeutic and chemoprophylaxis strategies against COVID‐19 (SARS‐CoV‐2). Phytotherapy Research. 2021; 35: 743– 750.

[21]  Eteraf-Oskouei, T., & Najafi, M. (2013). Traditional and modern uses of natural honey in human diseases: a review. Iranian journal of basic medical sciences, 16(6), 731–742.

[22]  https://www.medicalnewstoday.com/articles/264667#medicinal-uses

[23]  Kwakman, P. H., & Zaat, S. A. (2012). Antibacterial components of honey. IUBMB life, 64(1), 48–55.

[24]  https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/pdf/10.2903/j.efsa.2010.1810

[25]  https://tudatosvasarlo.hu/szabvanyuveg-garantalja-magyar-mez-minoseget/

[26]  http://preventissimo.hu/tudastar/cikk/322

[27]  https://merokanal.hu/egyeb/mennyifele-cukor/

Összeállította Dr. Gódor-Kacsándi Anna, KVIK Vendéglátás Tanszék


Érdekes volt? Olvasd el a többi írást is!

>> Vissza az Egészségsarok oldalra!