Minden év január 20-án kerül megrendezésre a sajtimádók napja (hivatalosan: National Cheese Lovers Day). Ez a nap nemcsak a különleges sajtokat kedvelők ünnepe, hanem mindenkié, aki szereti a sajtokat. A sajtokkal kapcsolatban talán legtöbbször a magas fehérje- és kalciumtartalom az, ami fel szokott merülni, azonban összeállításunkban kicsit többet elárulunk erről a sokoldalú finomságról.
„Sajtból van a Hold”
A jóból is megárt a sok
A sajt tápanyagai közül a fehérje, a kalcium, a foszfor, valamint a B12- és az A-vitamin emelhetők ki. Fontos tudni azonban, hogy a különböző típusú sajtok tápanyagtartalma eltérhet. A sajtok teljes értékű fehérjeforrásnak számítanak, azaz tartalmazzák az emberi szervezet számára fontos összes létfontosságú (esszenciális) aminosavat. A szénhidráttartalmuk elenyésző, így olyan étrendeknél, ahol korlátozni szükséges (pl. inzulinrezisztencia, cukorbetegség) a szénhidrátbevitelt, fogyasztásuk jól alkalmazható. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének OKOSTÁNYÉR ajánlása szerint a felnőttek esetén minden nap javasolt a tej vagy valamilyen tejtermék fogyasztása. A típus tekintetében az alacsonyabb zsírtartalmú változatok (pl. Trappista Light, Óvári Light, Túra) azok, amelyeket érdemes előnyben részesíteni. A táplálkozási ajánlásban arra is felhívják a figyelmet, hogy ha a tej és tejtermékek helyett, azok alternatívájaként növényi italt vagy egyéb alternatív terméket fogyasztunk, abban az esetben a dúsított, továbbá a hozzáadott cukrot nem tartalmazó készítményeket válasszuk. Az alternatív élelmiszerek tápanyagtartalma ugyanis jelentősen elmarad a tej-, és tejtermékek tápanyagtartalmától, amit nagyon fontos az étrend összeállításánál figyelembe venni.
Ízek, imák, sajtok
A sajt íze jellemzően szobahőmérsékleten a legjobb, függetlenül attól, hogy lágy vagy kemény sajtról beszélünk. A különféle sajtokat bizonyos élelmiszerekkel, illetve borral párosítva fokozható a sajtok íze. A friss és lágyabb sajtok (pl. brie, ricotta) jól működnek a fehérborokkal és az alacsony tannintartalmú borokkal (pl. Pinot Grigio, Chablis, Moscato). A keményebb sajtok (pl. cheddar, pecorino) a magas tannintartalmú borokkal párosíthatók (pl. burgundy, bordeaux-i). Egyesek szerint jó ötlet lehet a párosítást aszerint végezni, hogy a sajtokat és a borokat ugyanarról a vidékről választjuk. Nagyon sós sajtokat érdemes kontrasztként az édes portóival vagy sherryvel kombinálni. A sós sajtokat ezenkívül az édes aszalt vagy friss gyümölcsök is jól kiegészítik, pl. alma, datolya, sárgabarack.
Sajtok és fenntarthatóság
A marhahús és a bárányhús után a harmadik legnagyobb üvegházhatású-gázkibocsátást a sajtok eredményezik. A sajtok ugyanis kétszer akkora kibocsátást jelentenek (10,8 CO2 ekv./100 g fehérje), mint a csirkehús (5,7 CO2 ekv./100 g fehérje) vagy a tojás (4,2 CO2 ekv./100 g fehérje), illetve másfélszer annyit, mint a sertéshús (7,6 CO2 ekv./100 g fehérje). Fontos kiemelni, hogy a kibocsátás azonban nagymértékben függ a sajt típusától. A keményebb sajtoké ugyanis jelentősebb, mint a lágy sajtoké, mivel előbbihez több tejre van szükség. A lágy sajtok több vizet tartalmaznak, például a túróban 50 %-kal több víz van, mint a cheddar sajtban. Ha tehát a fenntarthatósági szempontok is fontosak számunkra, úgy érdemes a lágyabb sajtokat előnyben részesíteni.
https://www.daysoftheyear.com/days/cheese-lovers-day/
https://www.hsph.harvard.edu/nutritionsource/cheese/
https://www.healthline.com/health/is-cheese-bad-for-you#nutrition-facts
https://www.okostanyer.hu/okostanyer-felnott-husok-halak-tojas-tej-es-tejtermekek/
https://szupermenta.hu/milyen-bor-passzol-a-marvanysajthoz-milyen-sajtot-valasztanal-a-fugehez/
https://www.bbc.com/future/article/20221214-what-is-the-lowest-carbon-protein