Külkereskedelmi Kar

Balogh Szabolcs Sándor vagyok és harmadévesként nemzetközi gazdálkodás szakon tanulok.

Alapvetően nyitott és szociális emberként írnám le magamat. Kíváncsi természetű vagyok és szeretem elfoglalni magam. Szívesen veszek részt közösségi programokon és szeretek csapatban dolgozni. A Magyar Közgazdasági Társaság elnökeként és a Káldor Miklós Szakkollégium tagjaként tevékenykedem, mindkét közösséget nagyon megszerettem a félévek során, sokat köszönhetek nekik.

A TDK-ról először Dr. Antalóczy Katalin tanárnőtől kaptam hírt. Amikor hallottam, hogy nagy mértékben hozzá tud járulni a szakmai fejlődéshez és ösztöndíjaknál is beszámítható, úgy döntöttem, hogy belevágok. Épp akkoriban voltak az első lezárások, így kapóra jött az is, hogy valamivel leköthetem magam. Két dolgozattal is indultam, két különböző szekcióban.

Nekem a kedvenc témaköröm a Brexit népszavazás és annak kihatásai az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatra. A kutatás a kezdeti lépések után kifejezetten élvezetes volt, hiszen tanári segítséggel egy számomra kedves témakörben tudtam elmélyülni. Rodrik Trilemmáján keresztül vizsgáltam a brit társadalmat, és arra a kérdésre kerestem választ, hogy a kilépéssel választ adhat-e az Egyesült Királyság a globalizáció során változó gazdasági körülmények által indukált társadalmi feszültségekre. A második kutatásban pedig a kilépés utáni gazdasági kereskedelmi kapcsolatokat vizsgáltam Németország és az Egyesült-Királyság között. A TDK dolgozatok írása során megtanultam forrásokat keresni, azokat rendszerezni és korrekten hivatkozni is, valamint a nyelvtudásom is sokat fejlődött.

A TDK-nak és a konzulens tanároknak köszönhetően megismerkedtem a kortárs szakirodalommal, illetve a konzultációk során hasonlóan gondolkodó szaktársakkal is találkoztam, akik közül azóta többet is a barátaimnak nevezhetek. Bátram tudom ajánlani mindenkinek a TDK-t, egy izgalmas kihívás, melynek eredményeként nem csak szakmai területen lehet fejlődni. 

Dukai Rebeka vagyok, harmadéves nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató. Másfél éve vagyok a Káldor Miklós Szakkollégium tagja. A szakkollégiumi környezet és a többi szakkollégista motivált arra, hogy TDK dolgozatot írjak. A kutatásom témája a Pfizer és a BioNTech között létrejött stratégiai szövetség. Manapság ez a téma nagyon aktuális, hiszen a koronavírus-járvány befolyásolja mindennapjainkat. Témaválasztásomat a gyógyszeripar iránti személyes érdeklődésem indokolta. Kíváncsi voltam, hogyan alkottak ezek a vállalatok ennyire rövid idő alatt egy ilyen kivételesen hatékony oltóanyagot, illetve érdekelt, hogy milyen fejlődési folyamaton mentek keresztül. Dolgozatomnak végül a Gyógyszeripari Dávid és Góliát, avagy a BioNTech-Pfizer együttműködés címet adtam.

Fő kutatási kérdésem az volt, hogy miért volt szüksége egy olyan gyógyszeripari óriásnak, mint a Pfizer, egy kis biotechnológiai vállalatra a Covid-19 elleni vakcina megalkotásához.

Dolgozatomban megvizsgáltam a két vállalat járvány előtti és utáni helyzetét, a közös oltóanyaguk tesztelési és engedélyezési folyamatát, a termék tulajdonságait, a sikerének okait. A kutatás eredményeként elmondható, hogy a Pfizer önmagában nem volt elég innovatív ahhoz, hogy egy ennyire sikeres oltóanyagot hozzon létre, ezért volt szüksége a BioNTechre. Vakcinájuk sikere azonban nem csak az mRNS-technológiában rejlik: a világon elsőként dobtak piacra Covid-19 elleni oltóanyagot, mindössze egy héttel megelőzve legfőbb versenytársukat, a Modernát. Ez azt jelentette, hogy egy héten keresztül monopol helyzetet élveztek a világpiacon.

A kutatás során felvettem a kapcsolatot a BioNTech munkatársával, Dr. Karikó Katalinnal, aki részt vett az oltóanyag kifejlesztésében és készségesen válaszolt a felmerülő kérdéseimre.

Öltözködnünk mindannyiunknak kell – de milyen áron?

Lengyel Lilla vagyok, harmadéves nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató. Divatrajongóként, valamint a fenntarthatóság és a környezettudatos életmód híveként erre a kérdésre kutattam a választ. Így készült el „Slow fashion”, avagy alternatív divatipari gyakorlatok a körforgásos gazdaság jegyében c. TDK dolgozatom. Célom volt egy olyan megoldásorientált tanulmány megírása, amelyben a divatipar káros következményein túl bemutatom azokat az innovációkat, kifejlesztett, vagy kifejleszteni kívánt gyakorlatokat az ellátási lánc valamennyi fázisában, amelyek lehetőséget teremtenek egy zöldebb divatra. Dolgozatomban kitértem arra is, hogy milyen marketingfogásokhoz nyúlnak a neves fast fashion cégek a tudatosságra törekvő vásárlók megtévesztése érdekében, és szó esett arról is, hogy miért nem jelentenek teljes értékű megoldást a használtruha-üzletek. Annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet alkossak a témáról, kérdőíves kutatást végeztem, továbbá interjút készítettem Dévényi Sárával, a hollandiai bázisú Palanta nevű clothing rental start-up alapítójával. Hatalmas megtiszteltetés és óriási öröm volt számomra, hogy végül a Fenntartható fejlődés - Zöld vállalati gyakorlatok szekcióban tartott előadásom iránt sokan érdeklődtek. Remélem, ez egy jó kezdet arra, hogy felhívjuk a figyelmet a fast fashion igazi árára, továbbá pozitív irányba tereljük a divatipari folyamatokat!

A nevem Szabó Laura, jelenleg másodéves, Nemzetközi tanulmányok szakos hallgató vagyok a BGE Külkereskedelmi Karán. Szombathelyen születtem 2001-ben, 2020 szeptembere óta vagyok a BGE hallgatója. Az egyetem mellett sokat foglalkozom idegen nyelvekkel és különböző előadóművészeti ágakkal is - ilyenek a slam poetry és a tánc, de színházi társulattal is dolgoztam pár évet. Igyekszem a lehető legtöbbet kihozni az egyetemen kívüli és azon belüli lehetőségeimből, többek között ezért is döntöttem úgy, hogy TDK dolgozatot írok.

Régóta vonzott a Távol-keleti, azon belül is a koreai kultúra és nyelv. Az előadóművészet iránti szeretetem is segítette ezt az érdeklődést, hiszen a K-popon keresztül ismerkedtem meg a koreai kultúrával. TDK dolgozatom címe: A K-pop jelenléte Dél-Korea nyilvános diplomáciájában és azon túl.

Kutatásomban a K-pop jelenlétét vizsgáltam Dél-Korea nyilvános diplomáciájában, mivel az elmúlt években erős soft power tényezővé vált a dél-koreai zeneipar. A kutatási kérdésem arra irányult, hogy Dél-Korea tudatosan építi-e be ezt a popkulturális jelenséget nyilvános diplomáciájába, és amennyiben igen, hogyan teszi ezt.

Szabó Orsolya vagyok, a BGE-KKK kereskedelem és marketing szak hallgatója. Amellett, hogy az egyetemen marketingkommunikációt tanulok, az első évben elvégeztem egy idegenvezetői OKJ-t is, ami - a reklámmal való foglalkozás mellett - nagy álmom volt 12 éves korom óta. Az egyetem után kreatív részlegen szeretnék elhelyezkedni egy reklámügynökségnél. Mindezek mellett szenvedélyem a főzés és az úszás.

Varga Bernadett vagyok, szintén a BGE-KKK kereskedelem és marketing szakjára járok, azonban én digitális marketing specializációra. Az alap diplomám megszerzése után szakfordítói posztgraduális képzésre fogok jelentkezni, hogy hasznosíthassam olasz nyelvtudásom.
Szabadidőmet általában olvasással vagy valamilyen kreatív tevékenységgel töltöm (rajz, kötés, horgolás).

A „Covid-19 hatása az alkoholfogyasztásra és a hazai "borpiacra” című dolgozatot készítettük, amivel 2. helyezést értünk el az Ágazati- és regionális gazdaságtan szekcióban. Ehhez készítettünk kérdőívet és mélyinterjút is. Az előbbit szociális platformjainkon osztottuk meg, amivel kb. 230 főt sikerült elérnünk, interjúinkhoz alanyok voltak többek között a Helli Családi Pincészet, a Bortársaság néhány partnere, valamint az Angyalföldi Borháló is. Meglepő módon a kérdőívet kitöltők válaszai alapján, arra a megállapításra jutottunk, hogy nem állt be jelentősebb változás az alkoholfogyasztásban a járványhelyzet különböző szakaszai alatt. Hiszen annak ellenére, hogy a vendéglátóhelyek bezárásra kényszerültek, sokan összejártak barátaikkal, családtagjaikkal, párjukkal alkoholt fogyasztani. A pincészetek forgalma észrevehetően gasztronómia irányába csökkent, míg az üzletláncok esetében kis vagy inkább pozitív irányú változás állt be. Bár sokan bevezették az online vásárlási lehetőséget, ennek különösebb sikere nem volt.

Összegezve, az elvásárokkal ellentmondóan, a megkérdezett magánszemélyek válaszai alapján azt állapítottuk meg, hogy nem eredményezett meghatározó változást a járványhelyzet az alkoholfogyasztási szokásokra.

Szigethy-Ambrus Nikoletta vagyok, a BGE Külkereskedelmi karának Nemzetközi Tanulmányok Mesterszakos hallgatója. Immár a második, végzős évemet töltöm az egyetemen, előtte az alapdiplomát is Nemzetközi Tanulmányok szakon szereztem. A jövőben szintén ez a terület az, ami meghatározó lehet számomra, hosszú távú terveim között szerepel a doktori fokozat elérése is. Szabadidőmben szívesen utazok és kirándulok, rengeteget olvasok és szeretek más embereket, kultúrákat megismerni. Egyetemi kutatásaimban a kisebbségi jogérvényesítés lehetőségeit vizsgálom, tanulmányozom az egyes országok erre irányuló jogi berendezkedéseit, valamint azt, hogy a nemzetközi szerződések és egyéb dokumentumok milyen irányt adnak egy-egy államnak ebben a tematikában.

A TDK dolgozatom címe Kisebbségi jogokat szabályozó nemzetközi dokumentumok és az ENSZ. A dolgozatomban a kisebbségi jogokra kiterjedő nemzetközi dokumentumokat elemeztem, valamint ezzel összefüggésben az ENSZ kisebbségvédelmi tevékenységét és annak lehetséges hiányosságait vizsgáltam meg. A kutatás során a számos szerződés mellett kitértem az egyes szervezetek éves jelentéseire is, a koronavírus okozta nehézségekre az elmúlt években, valamint három ország esetében célirányosan megvizsgáltam a kisebbségvédelmi rendszereket, jogérvényesítési lehetőségeket. Mindezen tényeket SWOT analízisben is összefoglaltam a dolgozatban.

Varga Krisztiánnak hívnak, a Külkereskedelmi Kar Marketing szakos hallgatója vagyok immár 3. éve. Az egyetem előtt már a középiskolában azon szerencsések közé tartoztam, akik tudták, mit szeretnének tanulni a jövőben. Nálam már akkor eldőlt, hogy a marketing irányban folytatom tovább tanulmányaimat. Korábban is szerettem megmérettetni magam különböző versenyeken. Véleményem szerint ilyenkor az ember sokkal, de sokkal többet ki tud hozni magából, mint azt sejtené. Így jött számomra az ötlet, hogy kipróbáljam magam egy egyetemi szintű konferencián is, ahol rengeteg élménnyel, tapasztalattal és nem utolsó sorban kapcsolatokkal gazdagodhattam.

A TDK dolgozatom témája: „Egy retró brand újraélesztése a 21. században.” A témámhoz egy szívemhez nagyon közel álló márkát választottam, ami a Márka üdítőital Kft. Mint marketing szakos hallgató egyfajta késztetést éreztem arra, hogy bemutassam, hogy egy ismert hazai márkát, amely egykoron piacvezető volt, hogyan lehetne újra pozícionálni. Nagyon erős a piac ezen a területen, ami nagy kihívást jelentett, de egyben sok kreatív ötletet is eredményezett számomra. A kutatást és magát az egész dolgozatot nagy kedvvel és élvezettel készítettem, ebben egyrészt a motivációm, érdeklődésem, amely a téma kapcsán mindvégig velem volt; másrészt pedig kedves konzulensem, Dr. Jäckel Katalin is sokat segítettek. A dolgozatomban igyekeztem felmérni a fogyasztók magatartását és viszonyulását a piachoz. Az eredményeimet összegeztem és levontam a következtetéseket, melyek segítségével meghatároztam a javaslataimat és kreatív ötleteimet. Nagy élmény volt számomra a felkészülés, a kutatás és az előadások melyek színessé varázsolták egyetemi éveimet és ezek mellett szakmailag is sokat fejlődhettem.