Kiválasztott nyelv
    HU - Magyar
    Váltásnál az adott nyelven elérhető információk jelennek meg.
  • EN - English
Hallgatói fiók

Budapesti Gazdasági Egyetem

Alkalmazott Tudományok Egyeteme

Budapesti Gazdasági Egyetem
BGE
Alkalmazott Tudományok Egyeteme
2022. szeptember 21.
Merre tovább ökológiai közgazdaságtan? Jön a Kovász lapszámbemutató!

2022. szeptember 30-án a Budapesti Gazdasági Egyetemen mutatjuk be a Kovász folyóirat idén megjelenő számát, amelyben neves hazai kutatók reflektálnak Herman Daly-nek, az alternatív közgazdaságtan egyik legismertebb tudósának az ökológiai közgazdaságtan elmúlt és elkövetkező harminc évének kulcstémáiról írott cikkére.

 

A rendezvény időpontja és helyszíne:
2022. szeptember 30. 14:00-18:30

BGE Pénzügyi és Számviteli Kar, 1149 Budapest, Buzogány u. 10-12., 1. Előadó

Bővebb információ és regisztráció ITT

 

Az esemény megrendezését a BGE Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központja támogatja, amely többek között azzal a céllal jött létre, hogy a témában megjelenő tudományos kutatásokat kézzelfoghatóvá és érthetővé tegye a laikus közönség számára.

A fent említett vitaindító cikk az Ecological Economics folyóiratban jelent meg, amely az ökológiai közgazdaságtan tudományterületének meghatározó folyóirata. A főbb témák, amelyekre Daly kitér a tanulmányában, a társadalmi metabolizmus (erőforrások és kibocsátások fizikai mennyiségeit vizsgáló keretrendszer), a természeti és az ember által alkotott tőke helyettesíthetősége, a lekapcsolódás (a környezetterhelésnek a gazdasági növekedésről való lekapcsolódásáról akkor beszélünk, amikor egy környezetileg fontos változó – pl. anyagfelhasználás – növekedési üteme kisebb, mint a GDP-é), az értékelés, a gazdasági szabályozás, a mérés (GDP), a helyi pénzek, helyi közösségek, valamint a tudomány- és a közpolitika kérdései.

 Daly a cikkében a következőket írja: “Még ha a főáramú közgazdászok jórészt figyelmen kívül is hagyják az ökológiai gazdaságtant, az ökológiai válság most már olyan hangerővel dübörög, hogy néhányukat felébresztheti. A velük való párbeszéd megkívánja, hogy alapvető meglátásainkat lefordítsuk a nyelvükre, és úgymond a saját kalapácsukkal koppintsunk a fejükre, amennyire ez lehetséges és hasznos.

 A Kovász lapszámbemutató eseményén Daly pontjaira 12 magyar kutató reagál a folyóirat szerkesztőségének felkérése alapján, emellett közösen megvitatják az ökológiai közgazdaságtan aktuális kérdéseit, a nemzetközi szakirodalomban felvetett témák hazai relevanciáját. Fő kérdésük, hogy merre tart a tudományterület - melyek azok a forró pontok, amelyek hazai kontextusban is kiemelt fontossággal bírnak majd a jövőben.

 „Az ökológiai közgazdaságtan abból a frusztrációból született, amit számos tudós és kutató átélt abban a tekintetben, hogy az egymástól elszigetelt szakpolitikai gondolkodás és cselekvés a globális környezeti problémákra és azok lokális megjelenésére nem kínál működőképes megoldást” – fogalmazza meg az alapvető problémát a lapszám zárótanulmánya.

 A tanulmányok megoldási lehetőségeket is felvázolnak:
  •   A természet értékelése egyre nagyobb jelentőséggel bír a természetvédelmi politikákban, és átgyűrűzik más szektorokba is, ám ahhoz, hogy elkerüljük a természet árucikké silányítását a (pénzbeli) értékelés révén, a jelenleg alkalmazott megközelítéseknél összetettebb elméleti alapokra és értékelési módszerekre, vagyis rendszerszintű transzformációra van szükség. Ezek az irányok új kutatási kérdések felé nyitnak utat, és tudományterületeken átívelő,  sőt, a tudományos szféra közegéből kilépő, az elnyomott társadalmi szereplőkkel közösséget vállaló együttműködéseket sürgetnek. Újra definiálják a kutatói szerepet, amelyben a kívülálló, objektív hozzáállás helyett egyre nagyobb hangsúlyt kap az értékválasztások transzparens vállalása és követése.
  • A nemzetállamok kezében ma összpontosuló hatalom átadására volna szükség az ökológiai fenntarthatósághoz – ám még véletlenül sem nemzetek feletti szereplők kezébe. Erős államok helyett erős helyi közösségekre volna szükség a Nagy Ökológiai Fordulat érdekében. A „helyi” jelző itt többféle szintre is vonatkozhat (olykor akár még a nemzetállamira is), a szubszidiaritás elvének értelmében ugyanis mindig az érintettek köréhez kell igazítani a döntéshozatal szintjét.
  • Amennyiben a politika a közös ügyeink közösségi megoldása helyett elsősorban hatalomszerzésről szól, a politikusi pálya megélhetéssé válik, valamint a választási rendszer kommercializálódik (abban az értelemben, amit a politikai marketing megtestesít), annyiban teljesen felesleges reménykedni a látszatzöldülésen túli változásokban.