Budapesti Gazdasági Egyetem

A projekt/kutatás finanszírozója / támogatója / szervezeti kerete

European Commission, Directorate-General for Communication Networks, Content and Technology, Directorate Media Policies, Unit Audiovisual and Media Service Policy

Projekt száma: LC-01678544

Projekt futamideje: 2021.10.01-2022.09.30.

Elnyert támogatás: 998.933 EUR, BGE része: 28.283 EUR

Együttműködő partnerek, a BGE szerepe, a BGE-s csapat tagjai

Salzburgi Egyetem (Ausztria) - koordinátor

Genti Egyetem (Belgium)

Lőveni Egyetem (Belgium)

Független Újságírásért Alapítvány (Csehország)

Roskilde Egyetem (Dánia), Tampere Egyetem (Finnország)

Athéni Nemzeti és Kapodisztrián Egyetem (Görögország)

Vytautas Magnus Egyetem (Litvánia)

Budapesti Gazdasági Egyetem (Magyarország)

Leibniz-Institut für Medienforschung/Hans-Bredow-Institut (Németország)

Római La Sapienza Egyetem (Olaszország)

Minhoi Egyetem (Portugália)

Pompeu Fabra Egyetem (Spanyolország)

Gothenburgi Egyetem (Svédország)

Ljubljanai Egyetem (Szlovénia)

A BGE-s csapat:

Bajomi-Lázár Péter, Krasztev Péter

A projekt/kutatás célja, indoka, a problémafelvetés

Tizenöt európai uniós tagország médiatulajdon-viszonyait feltérképező adatbank létrehozása. A mintába egyaránt tartoznak kis és nagyméretű, nyugat- és kelet-európai országok, köztük olyanok is, amelyekben kimutatható kockázatot jelent a tulajdonlás transzparenciája.

A projekt/kutatás legfontosabb eredményei:

A központi adatbázis alapját négy (strukturális, gazdasági, teljesítményalapú, technikai) olyan indikátor alkotja, amely kvantifikálható és online is hozzáférhető.

A projekt/kutatás finanszírozója / támogatója / szervezeti kerete

Európai Bizottság, ERASMUS+ Stratégiai partnerségek, felsőoktatás

Közvetlen finanszírozó a Nationale Agentur für EU-Hochschulzusammenarbeit im Deutschen Akademischen Austauschdienst (NA-DAAD) (BGE partner)

Projekt száma: 2019-1-DE01-KA203-005057

Projekt futamideje: 2019.09.01. – 2022.08.31.

Elnyert támogatás: 390.281 EUR, kb. 128,8 M Ft, ebből a BGE része: 32.760 EUR kb. 10,8 MFt

Együttműködő partnerek, a BGE szerepe, a BGE-s csapat tagjai 

Hochschule für Wirtschaft und Recht Berlin, Berlin (Németország) – Koordinátor

Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest (Magyarország)

Università degli studi di Bari - Aldo Moro, Bari (Olaszország)

University of the Basque Country UPV/EHU, Leioa (Spanyolország)

Cologne Business School, Köln, (Németország)

Lappeenranta University of Technology, Lappeenranta (Finnország)

A BGE-s csapat

Dr. Szegedi Krisztina, Dr. Csillag Sára, Dr. Győri Zsuzsanna, Nagy Andrea, Varga László

A projekt/kutatás célja, indoka, a problémafelvetés

A BGE egyik stratégiai célja a társadalmi felelősséget vállaló egyetemmé válás. Egyetemünk 2017 első félévében megalkotta és elfogadta fenntarthatósági stratégiáját, amelynek kulcsterületei közé tartozik a felelős oktatás és kutatás. 2017 áprilisában csatlakoztunk a PRME (Principles for Responsible Management Education) nemzetközi hálózatához, elkötelezve intézményünket a felelős üzleti oktatás mellett. 2018-ban főpályázóként megnyertük az ISSUE (Innovative Solutions for SUstainability in Education) Erasmus+ projektet, melynek keretében a fenntarthatósági célok megvalósítására gyakorlati, valós példákat bemutató és élményalapú, a gamification szemléletet erősítő megoldásokat keresünk. Az ISSUE pályázat szerves folytatása lehet jelen pályázat, melyben az ISSUE partnerek egy része is részt vesz és lehetőség nyílik többek között az ISSUE keretében kifejlesztett módszerek hatásosságának vizsgálatára.

Az EFFORT (Effectiveness Of Responsibility Teaching) projekt célja olyan eszközök és iránymutatások kidolgozása, amelyek támogatják a felsőoktatási intézményeket a fenntarthatósággal, illetve vállalati társadalmi felelősségvállalással (CSR) kapcsolatos oktatásuk hatékonyságának növelésében. Ennek érdekében olyan értékelő (mérési) eszköz kifejlesztését és alkalmazását tervezzük, amely lehetővé teszi a jelenleg alkalmazott különböző oktatási koncepciók pozitív hatásának értékelését a diákok attitűdjére és felelősségteljes viselkedésére (tesztelés a kurzus előtt, illetve után). Segít beazonosítani az innovatív oktatási módszereket. A projekt célja ezen kívül további innovatív fenntarthatósági / CSR-rel kapcsolatos oktatási koncepciók kidolgozása és alkalmazása a tudatosság megteremtése és a diákok felelősségteljes viselkedésének ösztönzése érdekében, valamint iránymutatás készítése a felsőoktatási intézmények számára, annak érdekében, hogy a hatásos és hatékony CSR-rel és fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási koncepciókat tanterveikbe integrálják.

Tervezett tevékenységek:

• Értékelési (mérési) rendszer kifejlesztése
• Az innovatív oktatási módszerek beazonosítása és elemzése
• Új oktatási módszerek kifejlesztése
• Hatékonyságmérés
• Irányelv kidolgozása
• Disszemináció
• Az eredmények hasznosítása és fenntartása
• Projektmenedzsment tevékenységek
• Minőségbiztosítási tevékenységek

A projekt/kutatás legfontosabb eredményei

• IO1: Értékelési (mérési) rendszer
• IO2: innovatív oktatási módszerek kézikönyve és eszköztára
• IO3: Önértékelési eszköz fejlesztése
• IO4: Új oktatási módszer fejlesztése 1
• IO5: Új oktatási módszer fejlesztése 2 
• IO6: Új oktatási módszer fejlesztése 3
• IO7: Statisztikai elemzési riport
• IO8: Útmutató, irányelv

Egyebek

Honlap: https://effortcourse.uni-bge.hu/

A projekt/kutatás finanszírozója / támogatója / szervezeti kerete

Európai Bizottság, Horizont2020 kutatási és innovációs keretprogramja

A KKK partnerként vesz részt a projektben.

Projekt száma: 727072

Projekt futamideje: 2017. 01. 011 – 2019. 12. 31.

Elnyert támogatás: 4.910.537,5 euró, azaz kb. 1,52 milliárd forint, ebből a BGE része 16.000 euró, vagyis, kb. 4,96 millió forint

Együttműködő partnerek, a BGE szerepe

University of Oxford, Egyesült Királyság - Koordinátor

Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, Magyarország

Stichting European Journalism Centre, Hollandia

Uppsala Universitet, Svédország

Universidad Pompeu Fabra, Spanyolország

International Centre for Migration Policy Development, Ausztria

Universitat Wien, Ausztria

Universiteit Maastricht, Hollandia

TNS Opinion SA, Belgium

Johannes Gutenberg Universität Mainz, Németország

Universidad Rey Juan Carlos, Spanyolország

Goeteborgs Universitet, Svédország

Fondation Migration Policy Institute Europe, Belgium

A BGE-s csapat

Dr. habil Bajomi-Lázár Péter

A projekt/kutatás célja, indoka, a problémafelvetés

A projekt célja azoknak a gazdasági, társadalmi, intézményes és politikai tényezőknek a feltárása, amelyek az Európai unión belüli és kívüli szabad mozgást és az arról szóló nyilvános vitát formálják. Olyan szakpolitikai döntések meghozatalában igyekszik támogatni az európai döntéshozókat, amelyek építik a társadalmi bizalmat, biztosítják a szabad mozgás (munkaerő-áramlás) korrektségét és fenntarthatóságát, és csökkentik a kontinensen belüli egyenlőtlenségeket.

A projekt célja így különösen annak feltérképezése, hogy milyen természete és hatása van az EU-n belüli mobilitásnak, ezen belül pedig miként hat az egyes országok intézményi és politikai környezete az egyének, a háztartások, a munkaerőpiacok, a közszolgáltatások és a közfinanszírozás mobilitására. Igyekszik azt is feltárni, hogyan formálódik az EU-n belül a politikai és médiakommunikáció, különös tekintettel a hagyományos és a társas médiára, a politikai megnyilvánulásokra és a nyilvános viták résztvevőinek szerepére. Emellett megvizsgálja a valós és a feltételezett hatások közötti összefüggéseket is, beazonosítva azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a szabad mozgással kapcsolatos valóságot és félreértéseket. Választ keres arra a kérdésre is, hogy e viták miért különbözőképpen bontakoztak ki az EU egyes országaiban.

A konzorcium olyan kutatókból áll, akik széleskörű ismeretekkel rendelkeznek az európai szakpolitikák és intézmények terén. A kutatócsoport a projekt multidiszciplináris kutatási stratégiát alkalmaz. A legújabb kutatási módszerek alkalmazásával (például gépi tanuláson alapuló tartalomelemzési és kérdőíves technikákkal) vizsgálja, milyen hatást gyakorolnak az intézmények és a normák a szabad mozgásra és az arról szóló társadalmi vitára. A projekt kvalitatív és kvantitatív módszerek kombinálásával kívánja a leghatékonyabb eredményt elérni, amelyet az egyes munkacsomagok harmonizációjával úgy old meg, hogy az adatáramlás folyamatos lehessen. Az eredmények ismeretében a kutatócsoport szakpolitikai szakértői konkrét reformjavaslatokat dolgoznak majd ki a politikai döntéshozók számára.

A konzorciumi tagokkal gyakorlott kommunikációs csapat dolgozik együtt azért, hogy a kutatás eredményeit széles körben elérhetővé tegye a politikai döntéshozók, a média szakemberek és más befolyásos emberek, szervezetek számára.

A projekt/kutatás legfontosabb eredményei:

Célközönség

Politika (EU, nemzeti, regionális és helyi szinten, számos miniszteri tárcát lefedve)

Az unión belüli és kívüli migráció természetének és gazdasági következményeinek empirikus vizsgálatán alapuló adatbázis létrehozása (WPs 2-6).

A migrációhoz, jóléthez és munkaerő-piacokhoz kapcsolódó politikák értékelési és felülvizsgálati lehetőségeinek fejlesztése

Az EU-n belüli és kívüli szabad mozgásról szóló nyilvános és médiaviták tartalmának és mozgatórugóinak elemzése (WPs 7-11).

A vitákban való jobb szerepvállalás elősegítése és a közérdeklődésre számot tartó témák kezelésének jobb lehetőségei

Szakpolitikai lehetőségek értékelése a migrációval kapcsolatos előnyök kihasználása és a hátrányok mérséklése érdekében, valamint hogy választ adjanak a méltányossággal kapcsolatos aggodalmakra költségmegosztó mechnanizmusokon keresztül (WP1, WP12).

Új megoldások kidolgozása a szabad mozgés fenntarthatóságának fejlesztésére

Média (nyomtatott, elektronikus)

Olyan eszköztár kidolgozása, amely elemzi az EU mobilitásának kulcsfontosságú elemeit, különös tekintettel a társadalmi-gazdasági és jóléti kérdésekre (WP1).

Az újságírók szakmai fejlődésének elősegítése az uniós mobilitásról és a harmadik országok állampolgárainak bevándorlásáról szóló beszámolók tekintetében

Az EU-n belüli és kívüli szabad mozgásról szóló nyilvános és médiaviták tartalmának és mozgatórugóinak elemzése (WPs 7-11).

Ösztönözni a magasabb minőségű riportkészítési sztenderdeket a médiaiparban önvizsgálati és önszabályozási lehetőségek megteremtésével

Érintettek (pl. társadalmi partnerek, civil szféra, digitális aktivisták és más véleményformálók)

Az unión belüli és kívüli migráció természetének és gazdasági következményeinek empirikus vizsgálatán alapuló adatbázis létrehozása (WPs 2-6).

Képessé tenni a szervezeteket és aktivistákat arra, hogy hatékonyabban tudjanak részt venni politikai vitákban

Olyan eszköztár kidolgozása, amely elemzi az EU mobilitásának kulcsfontosságú elemeit, különös tekintettel a társadalmi-gazdasági és jóléti kérdésekre (WP1).

Képessé tenni a szervezeteket és aktivistákat arra, hogy hatékonyabban tudjanak részt venni politikai vitákban

Az EU-n belüli és kívüli szabad mozgásról szóló nyilvános és médiaviták tartalmának és mozgatórugóinak elemzése (WPs 7-11).

Képessé tenni a szervezeteket és aktivistákat arra, hogy megvizsgálják a media megjelenéseket és számon kérják a médiát és a politikai szereplőket

Akadémia (társadalomtudományok és nyelvészeti tudományok)

A tapasztalati hiányok betöltése az EU-n belüli szabad mozgással kapcsolatosan, és új adatbázisok készítése, melyek kulcsfontosságú információ-forrásokat integrálnak

A jövőbeli kutatások ösztönzése a tudásbázis fejlesztésével és a létező adatforrások elérhetőbbé tételével.

Elméleti keretrendszerek és módszerek kifejlesztése a hatások, megfigyelések és az intézmények szerepének szisztematikus és árnyalt leírására

Modellek készítése komplex politikai kérdések mentén történő multidiszciplináris együttműködéshez; ösztönözni a jövőbeni kutatásokat, hogy fokozottabb figyelmet fordítsanak az intézmények szerepének vizsgálatára

Egyebek

A projekt/kutatás finanszírozója / támogatója / szervezeti kerete

Európai Bizottság, Leonardo da Vinci program – Referencia anyagok alprogram

Közvetlen finanszírozó az EACEA, az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége

Projekt száma: 2003-3448/001-001-LE2-51OREF

A BGE koordinátorként vett részt a projektben.

A projekt futamideje: 2003.10.01 – 2006.09.30

Elnyert támogatás: 554 508 EUR, kb. 166,4 MFt (teljes költségvetés: 611 563 EUR, kb. 183,5 MFt), ebből a BGE része: 77 822 EUR, kb. 23,3 MFt (összesen: 86 469 EUR, kb. 25,9 MFt)

Együttműködő partnerek, a BGE szerepe

Budapesti Gazdasági Egyetem (Főiskola), Budapest, Magyarország – Koordinátor

EHSAL - Hogeschool-Universiteit Brussel, Brüsszel, Belgium

University of Technology, Business and Design, Wismar, Németország

UNED - Spanish National Distance University, Madrid, Spanyolország

Université Paris Ouest – Défense, Párizs, Franciaország

University of Bedfordshire, Luton, Egyesült Királyság

Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutatási Kutatóközpont (Szociológiai Intézet), Budapest, Magyarország

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Budapest, Magyarország

Institute of Labour and Social Studies, Varsó, Lengyelország

Institute for Sociology – Slovak Academy of Sciences, Pozsony, Szlovákia

A BGE-s csapat

Dr. Roóz József, Sándorné Dr. Kriszt Éva, Prof. Dr. Makó Csaba, Csizmadia Péter, Illéssy Miklós, Tamási Péter

A projekt/kutatás célja, indoka, a problémafelvetés

A tekintélyes költségvetésű projekt a vállalkozás területén különböző fejlettségű, földrajzilag és történetileg is eltérő adottságú országok KKV rendszereit hasonlította össze. A projekt eredményei rámutattak az egyes partnerországok erősségeire és hiányosságaira, ami alapot adott több későbbi együttműködés elindításához. A projekt kimenetét jelentették a nemzeti és az összehasonlító tanulmányok mellett e-learning tananyagok is.

A projekt/kutatás legfontosabb eredményei

• Nemzeti riportok a KKV szektorról (Magyarország, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Németország, Egyesült Királyság, Lengyelország, Szlovákia)
• Esettanulmányok
• Összehasonlító riport
• E-learning tananyag a nemzeti riportok alapján
• Összehasonlító e-learning tananyag

Egyebek

Honlap:

A projekt/kutatás finanszírozója/támogatója/szervezeti kerete

Közvetlen finanszírozó a Visegrádi Alap.

Projekt száma: 22210051

A projekt futamideje: 20/05/2022–20/10/2022

Elnyert támogatás: 36 527,00 EUR, kb. 14 M Ft, ebből a BGE része: 5 750 EUR, kb. MFt. 

Együttműködő partnerek, a BGE szerepe, a BGE-s csapat tagjai

Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest

·       Moravian Business College Olomouc

·       University of Economics in Katowice, Faculty of Economics

·       The University of Economics in Bratislava, Faculty of Business Management

·       Budapesti Gazdasági Egyetem – Alkalmazott Tudományok Egyeteme

·       Maccabi Research and Innovation Center

BGE-s csapat:

Dr. habil Sági Judit projektvezető, Dr. Fellegi Miklós, Dr. Kolnhofer-Derecskei Anita, Dr. Gárdos Csaba, Dr. Kucséber László Zoltán 

A projekt/kutatás célja, indoka, a problémafelvetés

A korlátozott erőforrások, a minőségi egészségügyi ellátás igénye, a betegek magasabb elvárásai, a népesség elöregedése és a képzett személyzet hiánya innovációk létrejöttét teszi szükségessé az egészségügyben. Az egészségügyi innováció még sürgetőbb a COVID-19 világjárvány idején, illetve azt követően. A projekt célja az egészségügy jelenlegi helyzetének és problémáinak azonosítására szolgáló platform létrehozása, amely a modern technológiákat, és a V4 országok egészségügyi ellátását javító start-up vállalatok létrejöttét ösztönzi. A projekt megoldásához elengedhetetlen az izraeli legjobb gyakorlat alkalmazása.

 A projekt/kutatás legfontosabb eredményei:

Főbb eredmények:

 Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország számára az egészségügyi innovációk jelentik az elérhető és magas színvonalú egészségügyi ellátás biztosításának alapfeltételét az idősödő, egyre több krónikus betegséggel küzdő népesség számára. Ezeknek a problémáknak a megoldásához elengedhetetlen a sikeres, egészségügyi innovációt megvalósító országok legjobb gyakorlatának átvétele, és az egészségügyi technológiai rendszerek hatékony adaptációja. Izrael, amelyben számos egészségügyi start-up cég működik, nyitott a V4-országokkal való együttműködésre. Az Izrael és a V4 országok közötti együttműködést egy Nemzetközi Egészségügyi Innovációs Platform biztosítja. A platform bemutatja az egészségügy gazdasági és pénzügyi kihívásait, valamint azokat az innovációkat, amelyek a jelenlegi helyzet javításához vezethetnek.

Várható eredmények:

• 5 online műhelysorozat

• Konferencia: Innovációk az egészségügyben

• Szakértői jelentés az egészségügy innovációiról Csehországból

• Szakértői jelentés az egészségügy innovációiról Magyarországon

• Szakértői jelentés az egészségügy innovációiról Szlovákiából

• Szakértői jelentés az egészségügy innovációiról Lengyelországból

• E-prospektus

Egyebek

A projekt a hazai Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból valósul meg.

Kedvezményezett: Budapesti Gazdasági Egyetem

A projekt megvalósításának kezdete: 2021.11.01.

A projekt megvalósításának vége: 2024.10.31.

Elnyert Támogatás összege: 300 000 000 Ft

A Támogatás mértéke: 100 %

A BGE Intézményfejlesztési Terveiben is célul tűzte ki a hazai mikro-, kis- és középvállalati szektor kutatásának és oktatásának fejlesztését. Ezzel összhangban a Tématerületet is úgy alakítottuk ki, hogy a tudományos eredmények és a kutatói infrastruktúra fejlesztése mellett fontos szerepet szántunk a szakpolitika, a szakmai közvélemény és a tágabb nyilvánosság tájékoztatásának, a kkv-król, vállalkozásokról megszerzett hiteles tudás disszeminációjának és oktatásba való beépítésének.

A stratégiai céljaink

 I.      A társadalom számára hasznos (alkalmazott) kutatások végzése.

 II.     A mikro-, kis- és középvállalati szektorra vonatkozó tudás fejlesztése, a vállalkozásfejlesztés támogatása.

 III.    A fenntarthatóság témájának kutatása.

Alkalmazott kutatások a BGE-n: fejlesztések, eredmények

Az alkalmazott kutatásokon belül stratégiánk kiemelt dimenziója a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése. A Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ kutató és tudásmegosztó műhelyként támogatja sikerességüket. Kkv-kra fókuszáló kutatásokat (pl. családi vállalkozások, startup-ok) folytatunk az Intézményi (2020-tól: Tématerületi) Kiválósági Program finanszírozásával tudásbázist és tudás átadást biztosítva a kormányzati KKV és KFI stratégiai célokhoz is. Erasmus+ projektjeinkben számos vállalkozási oktatási anyagot fejlesztettünk ki.

Ipar 4.0, ipar és digitalizáció, KKV szektor fejlesztése, innovációs ökoszisztéma fejlesztése

A kutatási eredmények a KKV szektorban közvetlenül hasznosulnak tudásátadás révén, növelik a KKV-k alkalmazkodás képességét, az inkubáció és akceleráció hatékonyságát és adaptálhatóságát. A kutatások elősegítik a KKV szektor fejlesztését, közvetlen fejlesztéspolitikai inputokkal, valamint a KKV számára való információ átadással, valamint KKV partnerek bevonásával növelik a hazai innovációs ökoszisztéma erősödését.

Jelen pályázat alapvetően két kiválósági központ fejlesztéseit támogatja:

·        Budapest LAB - Vállalkozásfejlesztési Kiválósági Központ (budapestlab.hu)

·        Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központ (2021. szeptemberben alakult)

Ebben a ciklusban három nagy témakörben 8 kutatócsoportban tervezzük folytatni a munkát.

1.      KKV ökoszisztéma vizsgálata:

Reprezentatív KKV felmérés: A BGE 2017-ben indította el magyarországi kis és középvállalkozások (KKV), valamint családi vállalkozások sajátosságaira vonatkozó nagymintás reprezentatív kutatását. Az adatfelvételt 2020-ban megismételtük, megteremtve egy longitudinális kutatás alapjait, és ezt 2022-ben és 2024-ben ismét szeretnénk megtenni. A kutatás eredményeképpen egy hosszanti idősoros elemzéssel rendelkezünk majd a hazai gazdaság egyik motorját jelentő szektor, a KKV szektor alakulásáról, valamint trendvonalairól.

Global Entrepreneurship: Egyetemünk 2020-ban, a TKP támogatásával csatlakozott a GEM (Global Entrepreneurship Monitor, Globális Vállalkozási Monitor) nemzetközi vállalkozáskutatáshoz. Az évente ismétlődő felmérésben az indulás óta a világ több mint 70 országa vesz részt, amelynek eredményeképpen a GEM jelenleg is a legnagyobb a vállalkozói fókuszú kutatások sorában. A projekt keretében mind a három évben 2000 fős kvantitatív felmérést és 36 szakértői interjút készítünk és elemzünk.

KKV HR kutatás: A KKV-k emberi erőforrás menedzsment gyakorlatának vizsgálatát 2018-ban kezdtük meg. A következő három évben a KKV szektor vállalatainak képzés-fejlesztési, tudásmegosztási és HR gyakorlatai mellett a magyar KKV-k vezetői stílusa, vezetői mintázatai, a fejlesztő és bevonó vezetés, a munkahelyi részvétel sajátoságaira koncentrálunk.

Családi vállalkozás longitudinális elemzése:A Budapesti Gazdasági Egyetemen 2020-2021-ben indult el a családi vállalkozásokat longitudinális megközelítésben vizsgáló esettanulmány alapú kutatás. Három fő kutatási téma került kijelölésre: családi vállalkozások identitása, családi vállalkozások innovációs teljesítménye, a családi vállalkozás-kormányzás kérdései – különös tekintettel az utódlásra. 2021-ben a BGE kutatói által kidolgozott módszertan alapján 3 családi vállalkozás részvételével pilot adatfelvételre került sor, amelynek pozitív tapasztalatai megerősítették a kutatás relevanciáját és indokoltságát. A következő három évben 7 további vállalkozás bevonását tervezzük, így 10 családi vállalkozás részvételével végezzük el az évente ismétlődő, kvalitatív, longitudinális esettanulmány alapú kutatást.

2.     Vállalkozásfejlesztés:

Vállalkozásfejlesztés az egyetemeken: Az egyetemek vállalkozásösztönzéssel kapcsolatos feladatai nem merülhetnek ki a vállalkozások indításához és működtetéséhez szükséges tudás tényanyagszerű átadásában. Bár ezek az alapvető ismeretek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az egyetemi hallgatókból sikeres vállalkozók váljanak, ugyanakkor szükség van a vállalkozói életformával szembeni nyitottságra, vállalkozói attitűdre, affinitásra, inspirációra és gondolkodásmódra is. A tudásátadáson túl az egyetemeknek speciális eszközökkel kell támogatni a vállalkozó hajlamú fiatalok vállalkozóvá válását.

Üzleti inkubátorok módszertanának és hatásainak elemzése: A vállalkozásfejlesztést támogató kutatások egyik nemzetközi szinten is izgalmas iránya az vállalkozásokat segítő inkubátorok és akcelerátorok vizsgálata. A Budapest LAB a témához kapcsolódóan az elmúlt évben elvégezte a területhez kapcsolódó nemzetközi szakirodalom feldolgozását, valamint három eltérő hátterű és fókuszú startup-inkubátorral készített esettanulmányt. A kutatás következő szakaszának célja az üzleti inkubátorok módszertanainak, illetve soft és hard hatásainak vizsgálata.

3.     Fenntarthatóság kérdései a KKV szektorban:

KKV fenntarthatósági profil kutatás: A Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központ célja, hogy a BGE missziójával összhangban a fenntarthatóság és a felelősség témájában tudást teremtsen és adjon át. Ennek keretében az elkövetkező 3 évben a vállalkozások fenntarthatósági profilját megrajzoló értékelőrendszert hozunk létre és egy reprezentatív kutatást tervezünk lefolytatni először Magyarországon, majd kiemelt stratégiai külföldi partneregyetemeink bevonásával több európai országban (Németország, Lengyelország, Szlovákia, Franciaország, Portugália. A kutatás során kvalitatív fókuszcsoportos interjúmódszert alkalmazunk a széleskörű kérdőíves felmérés megalapozására. A kutatás a gyakorlatban is jól használható eredményt ad, a KKV gyakorlatban jól hasznosítható, bevonva a fenntarthatóságba egy eddig kevésbé elért célcsoportot.

Fogyatékossággal élő vállalkozók kutatás: A saját vállalkozás indítása, a vállalkozó lét megoldást jelenthet a fogyatékossággal élő emberekre jellemző, a szegénységgel és a hátrányos helyzettel is összefüggő alacsony munkaerő-piaci részvételre. A következő három évben részvételi kutatást tervezünk, amelynek fogyatékos vállalkozók, foglalkoztatási rehabilitációs szakemberek, vállalkozási mentorok és diákok közösen gondolkodnak és keresnek megoldást a fogyatékossággal élő emberek vállalkozóvá válásának támogatására és az mentális és társadalmi, fizikai akadályok lebontására.

A tématerületi kutatás legfontosabb szakmai feladatai:

1.      Reprezentatív KKV felmérés

2.      Global Entrepreneurship Monitor

3.      KKV HR kutatás

4.      Családi vállalkozások longitudinális elemzése

5.      Vállalkozásfejlesztés az egyetemeken

6.      Üzleti inkubátor módszertanának és hatásainak elemzése

7.      KKV fenntarthatósági profil kutatás

8.      Fogyatékossággal élő vállalkozók

A projekt/kutatás finanszírozója/támogatója/szervezeti kerete

Visegrad+ Grants

Projekt száma: 22320140

A projekt futamideje: 01/10/2023–31/03/2025

Elnyert támogatás: 49,382.00 EUR, kb. 19 M HUF, ebből a BGE része:  6,340.00.EUR, kb. 2,4 M HUF

Együttműködő partnerek, a BGE szerepe, a BGE-s csapat tagjai

Ambis University (koordinátor)

Budapesti Gazdasági Egyetem

Adam Mickiewicz University, Poznan

Matej Bel University, Banská Bystrica

"Fan S. Noli", University of Korça

BGE-s csapat:

Dr. Kiss Kornélia, Dr. Petykó Csilla, Schultz Éva, Hegedüs Sára, Dr. Pál Ágnes

A projekt/kutatás célja, indoka, a problémafelvetés

A pályázat fő célja a kulturális turisztikai desztinációk mérési lehetőségeinek a vizsgálata.

A kulturális turizmus Magyarország – és a projektben részt vevő országok – egyik meghatározó turisztikai terméke, mégsem rendelkezünk a vizsgálatához szükséges kellően széles adatkörrel. A projekt tehát igen jól hasznosítható eredményekkel szolgálhat a térségek vonatkozásában, különösen, hogy fenntarthatósági szempontokat is kiemelten kezel.

A projekt keretében a turisztikai attrakciókat üzemeltető stakeholderekkel, az önkormányzatokkal és további gazdasági és civil szereplőkkel kialakított együttműködés keretében végezzük a vizsgálatokat, és a cél az, hogy az érintettek a térségi fejlesztések során közvetlenül hasznosítani tudják az eredményeket. Mivel a projekt turisztikai és fenntarthatósági adatok gyűjtésére és nyomon követésére irányul, az ismeretek közvetlenül felhasználhatók lesznek a turizmus alapszakos hallgatók oktatásában.

Fontosnak tartjuk, hogy a turisztikai desztinációk mérési lehetőségeinek vizsgálatát gazdasági szereplőkkel karöltve végezzük, valamint a hallgatók is bevonásra kerüljenek, akik ezáltal valós területtel és valós problémával találkoznak a képzés keretében, és a projekt által rálássanak egyfajta megoldási lehetőségre, így profitálhassanak a projektből.

A projekt/kutatás legfontosabb eredményei:

A projekt egyes szakaszain belül célként jelenik meg a nemzetközi jó gyakorlatok (pl. speciális adatgyűjtő rendszerek) összegyűjtése, a részt vevő országok/desztinációk igényeinek és adatgyűjtési „réseinek” feltárása a kulturális turizmus vonatkozásában. További célként definiálható a kulturális turizmushoz kapcsolódó empirikus adatgyűjtés lehetőségeinek felvázolása és tesztelése, ezek révén a stakeholderekkel – attrakció-üzemeltetők, helyi turisztikai menedzsment-szervezetek – való együttműködés, továbbá az eredmények alapján az adatgyűjtő intézmények felé történő javaslattétel. 

Várható eredmények:

·       a mintaterületek stakeholdereinek igényfelmérése

·       nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése

·       belső workshopok keretében: a hiánypótló adatfelvétel alapelveinek, eszköztárának megfogalmazása

·       az adatgyűjtésnek minta-desztinációkban történő pilotja

·       nemzetközi workshop: az adatgyűjtés eredményeinek és irányelveinek értékelése

Egyebek

A projekt a Visegrad+ Grants támogatásával valósul meg.