Egy éve sújtja a vendéglátó és idegenforgalmi szektort az elmúlt évtizedek legmélyebb válsága. Miközben a pandémiás időszak százmilliárdokban mérhető veszteséget okozott, a küszöbön álló nyitás újabb kihívások elé állítja az ágazatot. Az újraindulás legfontosabb kérdése, hogy miként lesz elegendő munkaerő, és milyen áron.
Iparági előrejelzések szerint a járvány utáni nyitásnál a megfelelő számú és minőségű munkavállaló hiánya lehet a szűk keresztmetszet. Rengeteg ugyanis a pályaelhagyó, akik az elmúlt egy évben kényszerűségből más területeken kerestek boldogulást: a koronavírus-járványt megelőzően foglalkoztatott közel 500 ezer emberből mintegy 200 ezer nem dolgozik jelenleg az ágazatban. Az újranyitásra készülődve joggal merül fel a kérdés: vajon képes lesz-e visszaszerezni az elszivárgott értékes munkaerőt a vendéglátó- és idegenforgalmi szakma? „A szektorból már 2019-ben is közel 10 ezer fős munkavállalói bázis hiányzott, a biztos nyelvtudással rendelkező, nagy teherbírású és motivált kollégákra a járvány előtt is lecsaptak az üzleti szolgáltató központok vagy éppen a call centerek, hogy a külföldi alternatívákról már ne is beszéljünk” – mondta Kiss Zsuzsanna, a Budapest Marriott Hotel HR igazgatója az egyebek mellett munkaerő-közvetítéssel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó WHC Csoport HR Fest elnevezésű konferenciasorozatának márciusi eseményén. A szakember hozzátette: „Kulcsfontosságú a vendéglátás és a szállodaipar számára, hogy a válságból megerősödve, új tervekkel, jobb béropciókkal kerüljön ki, tehát az egész ágazatban szintlépésre van szükség ahhoz, hogy hosszabb távon versenyképes maradhasson a munkaerőpiacon.” Az eseményen megszólaló szakértők szerint akár fokozatos, akár robbanásszerű ébredés vár az iparágra, a válság következményei hosszú távon éreztetik majd hatásukat. Az már most látszik, hogy a munkaadók rugalmasabbak, és jobban megbíznak a kollégákban, a munkavállalók még inkább megbecsülik a biztonságot jelentő pozíciójukat, miközben erősödött a szervezeten belüli összetartás.
Ugrásszerűen nőhet a munkaerő-kereslet
Az elmúlt időszak munkaerő-áramlását a profession.hu statisztikái is alátámasztják. Tüzes Imre, a cég üzletfejlesztési igazgatója lapunknak elmondta, hogy az állásportál adatbázisa alapján 2019-ben a turizmus-vendéglátás ágazatból jelentkezők körében a tíz legnépszerűbb pozíció közül csak három, 2020-ban már csak kettő, 2021-ben pedig már csak egy volt az iparághoz köthető. Összegzésük szerint tavaly két mélypont volt megfigyelhető az ágazatban meghirdetett pozíciók számában: áprilisban, illetve október–decemberben. Ezzel szemben a legkiemelkedőbb időszak 2020 májusában volt – ekkor adták fel a legtöbb álláshirdetést a cégek a nyári nyitásra készülve. Ezzel együtt az iparágból érkező álláshirdetések száma jelentősen elmaradt a koronavírus előtti időktől: 2020-ban mintegy 60 százalékkal kevesebb hirdetést adtak fel a cégek ebben a kategóriában, mint 2019-ben. 2021 januárjától újra emelkedés volt megfigyelhető a közelgő újranyitásban bízva: az év első két hónapjában már hasonló volumenben hirdettek a cégek, mint 2020 nyarán. A bejelentett korlátozások hírére 2021 márciusában azonban újra visszaesett a hirdetésszám az ágazatban.
Szintén beszédes adat, hogy 2019-ben a profession.hu-n regisztrált turizmus-vendéglátás szakképzettséggel rendelkező pályakezdők 90 százaléka jelentkezett a szakmájába vágó területre.
2020-ban ez az arány már majdnem 95 százalék volt, ami a 2020-ban közzétett állások alacsony számával, illetve az ezzel párhuzamosan emelkedő jelentkezésszámmal magyarázható. Tüzes Imre szerint a munkaerő-felvételre készülőknek érdemes minél pontosabb képet kialakítaniuk arról, hogyan fognak működni a járvány utáni világban, és fontos, hogy ezt a potenciális jelöltek számára is világossá tegyék. A szektorban működő vállalatok nagy része startra készen várja, hogy az élet visszatérjen a normál kerékvágásba, így arra kell felkészülni, hogy a tehetséges jelöltek iránti kereslet hirtelen és ugrásszerűen fog megnőni. Ennek megfelelően az elmúlt évekre jellemző jelölt vezérelt piacon a már bevált toborzási stratégiát kell alkalmazni. Így például versenyelőnyt hozhat, ha a munkahely alapos bemutatása, a részletes feladatleírás, a bérinformáció és juttatási csomag elemei megjelennek az álláshirdetésekben. Nehezebben betölthető pozíciók és tömeges toborzások esetén pedig érdemes a passzív jelöltek felé is nyitni, így például körülnézni az önéletrajz-adatbázisokban, és proaktívan megszólítani a munkavállalókat.
Stabil munkafeltételekre, világos elvárásokra van szükség
Az idegenforgalom, szállodaipar és vendéglátás területén dolgozó vezető beosztású szakemberek közvetítésére szakosodott AHC International ügyvezetője, Dorozsmai Réka tapasztalatai szerint azok a munkavállalók, akiket a cégek a pandémia ellenére a mai napig megtartottak, sokkal nagyobb lojalitást és elkötelezettséget mutatnak. Többségük nem nyitott a váltásra, még egy valamivel jobban jövedelmező ajánlat esetén sem. Ellenben azok a munkavállalók, akiket az első félévben elbolékkal kevesebb hirdetést adtak fel a cégek ebben a kategóriában, mint 2019-ben. 2021 januárjától újra emelkedés volt megfigyelhető a közelgő újranyitásban bízva: az év első két hónapjában már hasonló volumenben hirdettek a cégek, mint 2020 nyarán. A bejelentett korlátozások hírére 2021 márciusában azonban újra visszaesett a hirdetésszám az ágazatban.
Szintén beszédes adat, hogy 2019-ben a profession.hu-n regisztrált turizmus-vendéglátás szakképzettséggel rendelkező pályakezdők 90 százaléka jelentkezett a szakmájába vágó területre. 2020-ban ez az arány már majdnem 95 százalék volt, ami a 2020-ban közzétett állások alacsony számával, illetve az ezzel párhuzamosan emelkedő jelentkezésszámmal magyarázható. Tüzes Imre szerint a munkaerő-felvételre készülőknek érdemes minél pontosabb képet kialakítaniuk arról, hogyan fognak működni a járvány utáni világban, és fontos, hogy ezt a potenciális jelöltek számára is világossá tegyék. A szektorban működő vállalatok nagy része startra készen várja, hogy az élet visszatérjen a normál kerékvágásba, így arra kell felkészülni, hogy a tehetséges jelöltek iránti kereslet hirtelen és ugrásszerűen fog megnőni. Ennek megfelelően az elmúlt évekre jellemző jelölt vezérelt piacon a már bevált toborzási stratégiát kell alkalmazni. Így például versenyelőnyt hozhat, ha a munkahely alapos bemutatása, a részletes feladatleírás, a bérinformáció és juttatási csomag elemei megjelennek az álláshirdetésekben. Nehezebben betölthető pozíciók és tömeges toborzások esetén pedig érdemes a passzív jelöltek felé is nyitni, így például körülnézni az önéletrajz-adatbázisokban, és proaktívan megszólítani a munkavállalókat.
Stabil munkafeltételekre, világos elvárásokra van szükség Az idegenforgalom, szállodaipar és vendéglátás területén dolgozó vezető beosztású szakemberek közvetítésére szakosodott AHC International ügyvezetője, Dorozsmai Réka tapasztalatai szerint azok a munkavállalók, akiket a cégek a pandémia ellenére a mai napig megtartottak, sokkal nagyobb lojalitást és elkötelezettséget mutatnak. Többségük nem nyitott a váltásra, még egy valamivel jobban jövedelmező ajánlat esetén sem. Ellenben azok a munkavállalók, akiket az első félévben elbotel is. Az első hullámban a cégek be tudnak tölteni néhány fontosabb pozíciót a „kiváró” szakemberekkel, de a későbbiekben biztosan nagyon komoly munkaerőhiányra lehet számítani. Az AHC International ügyvezetője szerint fontos, hogy a munkaadók biztonságos, stabil munkafeltételeket teremtsenek, és világos elvárásokat támasszanak a dolgozóikkal szemben. „A bérszínvonal már a pandémia előtt javulni kezdett, de a fizetéseket tovább kell emelni a nyitás után is. Szakemberek már most attól tartanak, hogy a járványidőszak miatt visszavett bérek és egyéb juttatások még jóval a nyitás után sem térnek vissza a korábbi szintre. Ahhoz, hogy az ágazat vonzó maradjon, a megfelelő bérszínvonal mellett a fejlődés lehetőségének biztosítása, illetve a munkába fektetett idő és energia megbecsülése is fontos. Külföldön dolgozva sokan megtanulták, hogyan lehet az említett kondíciók mellett boldogan, elégedetten, lojálisan jó munkát végezni. Ők itthon is ezt keresik. Hosszútávon csak ilyen eszközökkel lehet jól képzett, elhivatott, magas színvonalon dolgozni képes szakembergárdát kialakítani” – teszi hozzá.
A Danubius Hotelsnél rugalmas foglalkoztatásra készülnek
A szállodák közötti folyamatos munkaerő-mozgatások és az állásidő alkalmazásával lényegesen nagyobb arányban tudtuk megtartani a munkatársainkat, mint az ágazat hazai átlaga. A létszámcsökkenés azonos mértékben érintette az üzemeltetési és a központi munkaköröket – válaszolta lapunk kérdésére Varga Csaba, a Danubius Hotels emberi erőforrások igazgatója. „A remélt pünkösdi nyitásokhoz igazodva megkezdtük a szállodai csapatok újraszervezését első körben az állásidős munkatársainkkal. Célunk, hogy az év során a működő szállodáinkban a márkától elvárt szolgáltatási színvonalhoz szükséges munkaerőt biztosítsuk, de ehhez az eddigieknél nagyobb arányban fogunk alkalmi, rugalmas foglalkoztatási formákat igénybe venni. Elsősorban a saját munkavállalóinknak kívánunk lehetőséget adni akár úgy is, hogy munkatársaink egy részét olyan szállodákba irányítjuk át, amelyek már üzemelnek.” Varga Csaba szerint valós veszély, hogy a válság hatására számottevő lesz az időszakos vagy végleges pályaelhagyás. A szállodaiparban dolgozó munkatársak jól képzettek, nyelveket beszélnek, és kiemelkedően jó munkamorállal rendelkeznek. Ennek okán a Danubius Hotels már a válság előtt is versenyre kényszerült a munkapiacon más ágazatokkal. Az igazgató úgy véli, a szükséges munkaerő felvétele várhatóan eltérő nehézségeket fog jelenteni munkakörönként és területileg is. Más lesz a versenyhelyzet a Balatonon és a fővárosban a nyári időszakban, más lesz például a pincér, a szállodai recepciós, a kisegítő személyzet vagy éppen a sales területén. „A Danubius Hotels a válság rendkívüli nehézségei között is felelős, törvényes és etikus munkáltató maradt. A munkavállalói érdekképviseletekkel kötött kollektív megállapodások garanciát jelentenek arra, hogy a válságkezelés racionális, arányos és méltányos intézkedéseivel a lehető legtöbb munkahelyet megőrizzük. A bezárás alatt is kiemelt figyelmet fordítunk a munkatársainkkal, vezetőnkkel való folyamatos kapcsolattartásra, a rendszeres, korrekt tájékoztatásra és a személyes nehézségek empatikus és szakszerű kezelésére” – fűzi hozzá az igazgató.
Vissza kell építeni a biztonságérzetet
A vendéglátás számos ágában tevékenykedő Waldorf-Holding az elmúlt egy évben jelentős létszámleépítésre kényszerült: 120 fős munkaerőbázisa közel 30 főre csökkent. Jelenleg csak a nélkülözhetetlen vezetők és azok maradtak állományban, akik nélkül az újraindulás lehetetlen lenne – tudtuk meg a cégcsoport tulajdonos-ügyvezetőjétől. Selmeczi Vilmos hozzátette: a napokban indul az új vezetők és középvezetők toborzása, ami eltart majd az év végéig. „Jelenleg két üzletágunk még nem tud elindulni a vírushelyzet és a pandémia gazdasági következményei miatt, ezért kevesebb főt tervezünk felvenni. Ugyanakkor a kényszerpihenő alatt sem tétlenkedtünk, kerestük az új utakat, lehetőségeket, így több új üzletágat is indítunk az elveszettek helyébe. Első körben a régi és eddig bevált módszerrel, hirdetések útján keressük az új kollégákat, de tartok tőle, hogy alternatív megoldásokra is rá leszünk kényszerülve. Valós a veszély, hogy az elmúlt egy évben a képzett munkaerő nagy része végleges pályaelhagyó lett. Nehéz lesz a cukrászokat visszahívni a burkoló szakmából, ahol jelenleg kétszer-háromszor annyi a fizetésük, mint korábban. Mi azonban mindig is az »őrülteket« kerestük, akiknek a szakmájuk egyben hobbi, szenvedély, akik nem csak dolgozni jönnek hozzánk, hanem várják az új kihívást. Meggyőződésem, hogy ők nem hagyják el véglegesen a szakmát.” Selmeczi Vilmos szerint a munkavállalók visszacsábításában és megtartásában olyan motivációk is szerepet játszanak, mint a megújulás, a szellemi kreativitás és a fejlődés lehetősége. A Waldorfnál például évek óta működik egy vezetőképző program, amit sok munkatársuk elvégzett már, ők azóta is a cégnél dolgoznak. „Most a turizmus kapta a legnagyobb pofont, míg más iparágak szárnyaltak, és nagyobb biztonságérzetet adtak a munkavállalóknak. Ezt a fajta stabilitást kell a visszaépítenünk, amihez a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány segítsége egyaránt szükséges” – véli a cégvezető.
Érdemes lesz kutatni a diákok motivációit
„Nyilvánvaló, hogy egy ilyen extrém helyzet, ami most bekövetkezett, csökkentheti a pályaválasztók motivációját, de ez nem jelenti azt, hogy ez a szakma mostantól ne lenne vonzó – állítja Jancsik András, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) oktatási rektorhelyettese. – A hallgatóink alig várják, hogy véget érjen a járvány, és újra korlátozások nélkül lehessen élni, dolgozni, utazni. Lemorzsolódást nem tapasztaltunk, talán azért sem, mert egy bizonytalan munkaerőpiaci helyzetben a tanulmányok folytatása a leginkább kézenfekvő és megbízható opció. Ezzel együtt minden bizonnyal lesznek olyanok, akiket eltántorít a turizmusban való munkavállalástól a jelenlegi helyzet, és persze a munkalehetőségek hiánya, de mindannyian reálisan mérik fel, hogy ez egy súlyos, mégis átmeneti válság, ami után új fellendülés következik. Pontos jóslatokra aligha vállalkozik ma bárki, de nagyon valószínű, hogy azok a hallgatók, akik ma jelentkeznek a felsőoktatásba, tanulmányaik végeztével, vagy már azok folyamán ismét egy virágzó turisztikai piaccal találkoznak.” Ugyanakkor tény, hogy a fiatalabb generáció körében már a tavalyi évet megelőzően is veszített a pálya a népszerűségéből, és ez a tendencia most tovább erősödött. Idén turizmus-vendéglátás alapképzésre országosan 22 százalékkal kevesebben, összesen 1598-an jelentkeztek első helyen. A BGE-t 793-an választották, itt 12 százalékos a visszaesés. Jancsik András szerint a vonzerő jelenlegi drasztikus csökkenéséről nem a szakma vagy annak vállalkozásai tehetnek. „Később, amikor az élet visszatér a normális kerékvágásba, érdemes lesz motivációs kutatásokat folytatni a középiskolás diákok, az egyetemi hallgatók, illetve a fiatal munkavállalók körében arról, hogy miként pozicionálják a turisztikai szakmákat a többi lehetőség között. Mi azt látjuk, hogy azok a tényezők, amelyek éveken át a hazai felsőoktatás egyik legnépszerűbb területévé tették a turisztikai képzést, most is megvannak – továbbra is sokszínű, rugalmas, kreativitásnak teret adó, könnyen szerethető munkaköröket kínáló szakmáról van szó. Ezzel együtt a lehetséges alternatívákkal összehasonlítva érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy a turisztikai munkakörök körülményei mennyiben alkalmazkodtak a pályaválasztók és pályakezdők technológiai és szociális környezettel, valamint az életvitellel és anyagi kompenzációval kapcsolatos elvárásaihoz” – figyelmeztet a rektorhelyettes.
Szerző: Szerdahelyi Krisztina
Turizmus.com - 2021.04.23.