Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Szakmai önéletrajz

1991-ben, A táplálóanyag-felvételt befolyásoló tényezők vizsgálata a sertéshizlalásban című disszertációm megvédése után az MTA Tudományos Minősítő Bizottságától megkaptam a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa tudományos fokozatot, majd ennek alapján a mosonmagyaróvári karon az egyetemi doktori címet. 1996-ban habilitáltam ugyanitt, melyhez előadásaimat az Ipari abrakkeverék-gyártás, illetve Konservierung und Einsatz von Feuchtkonservierten Maiskörner in der Schweinefütterung címmel tartottam meg.

Első munkahelyemen, Kecskeméten, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kísérleti üzemében mint brigádagronómus dolgoztam. 1966-ban kerültem az Országos Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőséghez, ahol előbb ellenőr voltam, majd a fejlesztési osztályra kerülve a sertések takarmánykeverékeinek összeállításával foglalkoztam, közben megismerkedtem a takarmányok kémiai vizsgálatával és a vágóállatok vágóhídi minősítésével. 1967-ben, felsőbb átszervezési utasítással kerültem az Állattenyésztési Kutatóintézet Takarmányozási Osztályára. Itt munkám a tudományos munkatársi feladatoknak megfelelően bővült (monogasztrikus állatok fehérje-, illetve aminosav-ellátása és az ehhez kapcsolódó állatkísérleti és kémiai-analitikai munka), illetve ennek kiegészítéseként, mint előadó, bekapcsolódtam (elsősorban a posztgraduális) a felsőoktatásba. Ebben az időben kezdtem foglalkozni a számítógépek alkalmazhatóságával a takarmányozási kutatásban és gyakorlatban. Kutatócsoportunk ‘70-es évekhez fűződő fontosabb eredményeinek tekinthető többek között a malacok korai (21-28. napos) elválasztásának megoldása, a gabona + növényi fehérje + szintetikus aminosav típusú takarmányreceptek kidolgozása, a lineáris optimalizálással kialakított takarmánykeverékek bevezetése (Magyarországon elsőként), az új gabonafajták (pl. tritikálé-, kukorica- és cirokfajták stb.) és más új, vagy újnak tekinthető takarmány-alapanyagok állatkísérleti és laboratóriumi vizsgálata. Az ezt követő évek fontosabb eredményei közé tartozik még az új sertéstakarmányenergia-értékelési rendszer kialakítása, a nagy nedvességtartalommal betakarított kukorica (kukoricaszem, CCM, CSM) fermentációs tartósítása, a vágóhídi hulladék felhasználásával készített „folyékony” takarmány félig vagy teljesen automatizált etetési technológiájának kidolgozása a sertéshizlalásban, természetesen az esetek döntő többségében munkatársaimmal közösen. A fontosabb kutatási eredmények közé sorolható még az rPST (rekombináns sertésszomatotropin) hatásvizsgálata, a full-fat szója takarmányértékének megállapítása, a potenciális sertéstakarmányok hőkezelésének a hatásvizsgálata, a szaponinmentes lucerna alkalmazhatósága, a takarmányok N- és P-tartalmának felülvizsgálata a környezetterhelés csökkenthetősége érdekében stb. A kutatómunka színvonalának emelése érdekében rendszeresen foglalkoztam a kutatási módszerek, az intézeti könyvtár és általában a számítástechnikai infrastruktúra fejlesztésével. Kutatói pályám befejező szakaszában sokat foglalkoztam annak kutatásával, hogy milyen lehetőségek vannak az állati termékek (elsősorban a sertés, a brojler és a pulyka), főként a húsok humán táplálkozási szempontú minőségének befolyásolhatóságára takarmányozási módszerekkel (a funkcionális élelmiszerek előállításának lehetőségei). Legújabb kutatásaim pedig arra vonatkoznak, hogy az élelmiszerek/ételek minősége miként változik a különböző konyhatechnológiák hatására, de foglalkozom a hazai és a nemzetközi gasztronómia történetével is (beleértve a különböző vallások táplálkozási előírásinak értelmezését, pl. a kenyér és a só a Bibliában, illetve a kóser étkezésben).

Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben (jogelődjében, illetve jogutódaiban) a tudományszervezési feladatokon túlmenően más szervezési feladataim is voltak, így többek között, mintegy húsz éven keresztül, felelős voltam az intézmény munkavédelmi helyzetéért. A ‘70-es években mint osztály- (egy ideig mint főosztály-) vezető helyettes a Takarmányozási (Fő)Osztály munkájának irányításában vettem részt. Megalapítása óta (1980) tartozott közvetlen irányításom alá a Sertéstakarmányozási Osztály. 1985 decemberétől igazgatói munkakörben voltam felelős a Takarmányozási Intézet működtetéséért és tudományos munkájáért. Egy 1986. évi belső átszervezés feladatommá tette valamennyi Herceghalomban működő létesítmény üzemeltetését, beleértve a kísérleti telepet, a vágóhidat, a takarmánykeverőt, a fenntartást, valamint a felújítást stb. Az ÁTK 1991-es átszervezése után feladatköröm a Takarmányozási Intézet igazgatójaként az egész intézet tudományos munkájának szervezése, a tudományos munka feltételeinek biztosítása, továbbá a Sertéstakarmányozási Osztály közvetlen szakmai felügyelete volt. Hosszú éveken át a kísérleti telep működését felügyelő tudományos bizottság vezetője voltam. Az Intézet 2003. évi átszervezésekor tudományos főigazgató helyettesi beosztást kaptam, amit 2006. szeptember 30-ig (65. éves korom eléréséig) töltöttem be, ezt követően mint tudományos tanácsadó dolgoztam tovább. Közben, többek között 1996-tól 2007-ig, a DATE MTK-n (most DE AC) a takarmányozástan tantárgy felelős oktatója voltam, ahol hazánkban elsőként szerveztem meg egy keveréktakarmány-gyártási szakmérnöki szakot. Ugyanitt, a kétezres évek elejétől van egy kurzusom a PhD-hallgatók részére Hogyan kell tudományos előadást tartani és tudományos cikket írni? címmel. 2008. február 1-től a Budapesti Gazdasági Főiskola (2016 januárja óta Egyetem) Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán, először mint beosztott, később mint tanszékvezető főiskolai tanár tanítottam 2013. június 30-ig, azóta óraadó professzor emeritusként oktatok jelenleg is. Tantárgyaim BA-szinten élelmiszerismeret, vendéglátástörténet (mindkettő angolul is), gasztronómiai alapismeretek, különleges ételek és italok, az MA-szinten pedig a gasztronómia és az egészség elmélete, valamint gyakorlata (nappali, távoktatási, illetve levelező képzésen). 2013-2019 között voltak kurzusaim a Sapientia Egyetem Élelmiszermérnöki Karán, Csíkszeredán, illetve 2014-2019 között a SOTE Egészségtudományi Karán is (mindkét helyen gasztronómiai tárgyak, közöttük pl. a régi idők konyhájával foglalkozó).

A különböző felsőoktatási intézményekben közvetlen, illetve külső konzulensként több szakdolgozat és disszertáció elkészítését irányítottam. Évenként változó mennyiségű (az utóbbi néhány évben 5-10, köztük angol nyelven írottak is) diploma/záródolgozat bírálatára kapok felkérést. Korábban két (külföldi) aspiráns munkáját irányítottam, és eddig öt hallgatóm védte meg sikeresen PhD-disszertációját. Több alkalommal voltam kandidátusi vagy PhD-értekezések opponense, illetve tagja a kandidátusi vagy PhD-értekezést bíráló, illetve különböző habilitáltató bizottságoknak.

Több intézeti és állami kitüntetéssel honorálták tudományos munkásságomat: így 1983-ban MTA-elismerésben részesültem, 1985-ben a MÉM különdíját nyertem el. A Debreceni Agrártudományi Egyetem 1996-ban egyetemi magántanárrá nevezett ki, majd 1999-ben tiszteletbeli doktorává (Dr.h.c.) választott, 2009-ben „több éven át nyújtott kimagasló oktatói-kutatói munkáért” egyetemi emlékérmet vehettem át. 1999-ben megosztott MTA Akadémiai-díjat kaptam. Széchenyi professzori ösztöndíjas voltam 2000-2003 között. 2005-ben a humán és állat-táplálkozástudomány együttműködése érdekében kifejtett munkásságomért megkaptam a Magyar Táplálkozástudományi Társaság Tangl Ferenc-díját. 2013-ban a Budapesti Gazdasági Főiskolától professzor emeritus címet kaptam. 2016-ban az ősi óvári hagyományok őrzése és ápolása területén végzett munkámért az Óvári Gazdászok Szövetsége Wittmann Antal-díjat adományozott számomra. 2019-ben a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége a Természetgyógyászatért díjat adományozta számomra „a gasztronómia, diétetika, táplálkozástudomány területén végzett kimagasló kutatói, oktatói, előadói és írói tevékenység elismeréseként”.

Szakmai munkámhoz kapcsolódóan, a ‘70-es évek kezdete óta tagja voltam különböző állandó és ad hoc MÉM/FM/FVM/VM, MTA és OMFB bizottságoknak. Előbb tanácskozási jogú, majd 1993-tól rendes tagja és egyidejűleg titkára voltam az MTA Állatnemesítési-, Állattenyésztési- és Takarmányozási Bizottságának. 2001-től, két cikluson keresztül mint választott doktor-képviselő vettem részt az MTA Közgyűlésének és Agrártudományok Osztályának a munkájában. Rendszeres szakértője/bírálója voltam/vagyok a különböző minisztériumok, a korábbi OMFB, az OTKA, az NKHT és mások által kiírt pályázatoknak. Évekig tagja voltam a Magyar Takarmányozási Kódex Bizottságnak. Jelenleg is tagja vagyok a MÉBIH két különböző bizottságának, valamint VM Hagyományok, ízek, régiók bírálóbizottságának.

Nemzetközi szinten előbb 1972-1989 között vezető koordinátora voltam egy, hét ország kutatóintézeteit reprezentáló, nemzetközi (KGST) kutatócsoportnak, majd 1988-ban, az Európai Állattenyésztők Szövetsége (EAAP) Takarmányozási Szekciójának titkárává választottak, mely pozíciót 1995-ig töltöttem be.

Rendszeres (sok esetben felkért) előadója voltam/vagyok hazai és külföldi tudományos konferenciáknak és egyéb rendezvényeknek, továbbá különböző hazai felsőoktatási intézményeknek. Eddig megtartott tudományos és ismeretterjesztő előadásaim száma összességében meghaladja a hatszázötvenet (ebből hozzávetőlegesen 150 idegen nyelven).

Szakirodalmi tevékenységemről közölhetem, hogy eddig 15 könyv (közülük három kiadói nívódíjas) társszerzője voltam és több, mint 350 közleményem egy része a hazai lapokon kívül, külföldön (idegen nyelven) is megjelent. Mintegy 62 közleményemre való, több, mint száz külföldi és hazai hivatkozásról van tudomásom. Öt, társszerzőkkel készített szabadalmamat fogadták el.

A külföldi konferenciákon és szaküléseken kívül számos alkalommal tanulmányozhattam ösztöndíjasként vagy egyéb módon más országok oktatási és kutatási munkáját, illetve a kutatás–szaktanácsadás–továbbképzés szervezését. Különösen jelentősnek tartom ebből a szempontból, a volt szocialista országokon kívül Ausztria, Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Kína, Egyiptom, Ausztrália, Japán és az USA különböző egyetemein, kutatóhelyein tett látogatásaimat.

Az Állattenyésztés és Takarmányozás című tudományos folyóirat szerkesztésében 1980 óta tagként, 1989 és 2008 között főszerkesztőként, azóta tanácsadóként veszek részt. Évekig tagja voltam a Tejgazdaság című tudományos folyóirat szerkesztőségének, illetve az Egyptian Journal of Nutrition and Feeds International Scientific Committee-jének. 1999-2006 között a Livestock Production Science Editorial Advisory Boardjának munkájában is részt vettem.

A tudományos munkán kívül rendszeresen részt vettem/veszek mindenkori munkahelyem, valamint a MAE, a MÉM/FM/FVM/VM, az MTA, továbbá más intézmények tudományos rendezvényeinek szervezésében. Ezek közül kiemelhető a 6^th International Symposium on Amino Acid (1978, 250 külföldi résztvevő), a Feed Additive Symposium (1981, 300 külföldi résztvevő) és az Európai Állattenyésztők Szövetségének 1986. évi és 2001. évi kongresszusa (1500-1500 külföldi résztvevő), mely rendezvényeken a szervezőbizottság operatív vezetőjeként tevékenykedtem.